Roma Instaurata – Karácsonyra jelenik meg a Győri Corvina hasonmás kiadása, magyar fordítással

„Mit érezhet a magyar ember, midőn kezében oly kincset tart, mely valaha fénycsillaga, Hollós Mátyás királyunk kezében is megfordult! Ha a kard, a paizs, a gyűrű, a billikom, mely valami nagy emberünké vala, oly varázserővel bír és a tiszteletnek oly tárgya, melyre minden honfi büszkén néz: mennyivel inkább kell örvendenünk oly könyvnek, mely ezen dicső királyé volt, kitől a – méltánylást reánk nem éppen pazaron árasztó – külföld sem tagadhatta meg a tudós nevet” (Rómer Flóris tanulmányának bevezető szavai a Győri Corvináról).

A 15. század elején Itália-szerte megindult ásatások (Pompei, Herculaneum) eredményei új világot nyitottak meg, az ókor megismerésének vágya lázba hozta az embereket. Rómában zarándokok árasztották el az elhanyagolt állapotban levő romokat, melyekről kevés megbízható információ állt rendelkezésre. Ugyanekkor kezdődtek meg a nagy építkezések Itália-szerte, amelyekhez gyakran a romok és régi épületek kőanyagát használták fel, végérvényesen eltüntetve a föld színéről az ókor épített örökségét. Ezek hatására bízta meg IV. Jenő pápa a titkárát, Flavius Blondust, hogy vegye számba Róma antik emlékeit. Blondus feltérképezte az ókori romokat és emlékműveket; azonosította a középületeket, szentélyeket, s azok ókori funkcióját is megmagyarázta; feltérképezte a szobrokat.

A mű szerzője, Flavius Blondus az itáliai Forlìban született 1392 táján. Cremonában tanult; nagy műveltségre tett szert. Milánóban működött, majd miután belekeveredett a korszak zavaros politikai viszonyaiba, sokáig élt száműzetésben Imolában, Ferrarában és Velencében. Végül a Vatikánba került, négy pápa alkalmazásában is állt. Roma Instaurata című művét IV. Jenő pápa titkáraként írta.

A latin nyelvű kódex, valamint díszes iniciáléi és a Mátyás király címerével ellátott fehér borító Firenzében készült 1467-ben. A mű másolója Petrus Cennius firenzei könyvmásoló és címfestő volt. Valószínűleg saját kezűleg ő díszítette a címlapot is, reneszánsz indafonatos ornamentikával. A Corvina könyvtárból jelenleg nyolc művet tekintenek az ő munkájának. Fehér pergamenre íródott, ami az idők folyamán elszíneződött. A lapszéli bejegyzés, amely Vitéz János írása, piros tintával készült – ez tulajdonképpen egy sorszámozott jegyzék arról, amit az oldalon olvashatunk. A kódexet eredetileg Firenzében kötötték be, majd Budán, Ragusianus mester műhelyében helyezték díszesebb, vörös alapon kevés aranyozással ellátott kötésbe.

Flavius Blondus műve az európai kultúrtörténet egyik különlegessége, melyben a szerző összeköti az európai kultúra csomópontjait az ókori gyökerekkel és saját, a reneszánszban megújuló korával. A mű megjelenése hatással volt a magyarországi kultúrára is. Az addig figyelemre sem méltatott ókori romok itt is az érdeklődés középpontjába kerültek. Felméréseket végeztek Aquincum emlékeiről, rajzok, látképek, feljegyzések készültek a maradványokról.

A Szent László Látogatóközpont 2018 karácsonyára tervezi Az újraálmodott Róma hasonmás kiadásának megjelentetését – korlátozott példányszámban. A fakszimile bőrkötéses, kemény táblás változatban, magyar fordítással jelenik meg. A megvásárolni kívánt példányok november 20-ig előjegyezhetők az ugyfelszolgalat@kaptalandomb.hu e-mail-címen.

Forrás: Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelő; Győri Egyházmegye

Fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír