Az eseményen az intézmény mintegy százötven diákja, továbbá tanárok, kutatók voltak jelen, akik nagy érdeklődéssel hallgatták a 87 éves tudós beszámolóját. Angol nyelvű előadásában Vermes Géza a Holt-tengeri tekercsekkel és a qumráni közösséggel foglalkozó kutatások mintegy öt évtizedének történetét tárgyalta,
amellyel ő maga is foglalkozik a tekercsek felfedezése óta. Előadásában a professzor személyes élményeit is megosztotta hallgatóságával.
A tekercsek első darabjait beduin pásztorok találták meg 1947-ben, a Qumrán-hegység egyik barlangjában. A későbbiekben további tizenegy barlangra bukkantak, ahonnan több száz tekercs került elő: nagy részük darabokban, amelyeknek összeillesztése jókora munkát igényelt. Jelentőségük igen nagy, ugyanis megjelenik rajtuk az Ószövetség szinte teljes terjedelmében héber nyelven, amelyet a tekerc
sek felfedezése előtt csak a középkor másolatokból ismertek. A feltételezések szerint a Kr.e. második századtól a Kr.u. első századig terjedő korból származó tekercsek papiruszból, ill. pergamenből készültek, és nagyrészt héber nyelven íródtak, de felfedezhető rajtuk néhány szöveg arámi ill. görög nyelven is – ismertette a professzor.
Az előkerült tekercsek szövegének angol fordítását Vermes Géza készítette; 1962-ben jelent meg, The Dead Sea Scrolls in English (A Holt-tengeri tekercsek angolul) címmel. Ezt újabb kiadás követte
2004-ben.
Vermes profeszor jelenleg az Oxfordi Wolfson College nyugalmazott munkatársa és a zsidó tanulmányok nyugalmazott professzora. Tagja a Brit Akadémiának (British Academy); több egyetem is díszdoktorrá avatta. A Magyar Tudományos Akadémia 1996-ban Bacher Vilmos-emlékérmet adományozott neki. Művei számos nyelven, így magyarul is megjelentek.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír