Sajóládon tartották a pálos települések találkozóját

Sajólád története szorosan összefügg a magyar alapítású szerzetesrend működésével. A 610 éves volt pálos kolostor és templom, a helyiek lelkülete, hagyományőrző szellemisége méltó körülményeket ad az eseménynek − mondta el a település polgármestere.

A rendezvényen részt vett Bátor Botond pálos tartományfőnök, Csóka János pécsi és Puskás Antal petőfiszállás-pálosszentkúti pálos házfőnök; Szentirmay Tamás, a Magyar Pálos Rend Tartományfőnöki Hivatalának vezetője; az egyházak képviselői, a magyarországi pálos települések polgármesterei, illetve küldöttei.

A program 10 órakor ünnepi szentmisével kezdődött. A déli harangszó után a pálos rend képviselőinek előadását hallgatta meg a közösség. Bemutatkoztak a pálos települések. A rendezvényen átadták a pálos vándorzászlót, és emlékfát ültettek.

A pálos rend alapítása Bertalan pécsi püspök nevéhez kötődik: a Mecsekben, a Patacs fölötti hegyen 1225-ben monostort emeltetett a környék remetéi számára, akik a püspök joghatósága alatt éltek imádságos életet, s később csatlakoztak Boldog Özséb közösségéhez. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választották. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat.

A rendszerváltozás után négy kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson, a rend székhelye ma is Pécs. A pálos szerzetesek elsősorban nem önmagukért, hanem a nemzetért, a hazáért imádkoznak és vezekelnek. Az ősi jelmondat mindegyikük tudatában él: „Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani” – olvasható a pálos rend honlapján.

Napjainkban Magyarországon kívül Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Belgiumban, Kamerunban, Ausztráliában, a Dél-afrikai Köztársaságban és az Egyesült Államokban 54 rendházban mintegy négyszáz pálos szerzetes él.

Magyar Kurír