Elismerésre méltó, hogy az azóta elmúlt időszakban 43 millió menekült és kitelepített személy élvezhette az egyezmény jótékony hatását. Azonban a közelmúlt drámai eseményei, mint az észak-afrikai népi forradalmak, az Afrika szarvában sújtó szárazság és konfliktus rávilágítottak a menekültek védelmének hiányosságaira. Ennek legtragikusabb példája annak az 1500 embernek a halála, akik a Földközi-tengerben, vagy az Ádeni-öbölben veszítették életüket. Mérhetetlen továbbá azoknak a száma, akik Szomáliából menekülve haltak meg – fejtette ki Tomasi érsek.
Mint mondta, gyakran a menekülteket börtönhöz hasonló körülmények között, a külvilágtól elszigetelve tartják fogva, mintha bűnözők lennének. Sürgető szükség van arra, hogy alternatív gyűjtőközpontokat fejlesszenek ki a menekültek számára, különös tekintettel a kisgyermekes családokra. A Szentszék és más hiten alapuló, vallási szervezetek aggodalommal tapasztalják, hogy a letelepedési engedélyt kérők, akik nem térhetnek vissza hazájukba, teljesen ki vannak zárva a befogadó országok szociális juttatásaiból.
Tomasi érsek külön szólt a kísérő nélküli kiskorúak helyzetéről, akik ezrével kopogtatnak az Európai Unió ajtaján. Sokan közülük konténerekben, teherautó alvázaira kapaszkodva lelik halálukat.
A szüntelenül fejlődő globális politikai és humanitárius helyzet új kihívások elé állítja a nemzetközi közösséget a menekülésre kényszerültek védelmét illetően. Új stratégiákra és politikákra van szükség kezdve a jelenséget kiváltó okok azonosításától, a határigazgatásig és az integrációig. A menekültvédelem csak akkor lesz valóban hatékony, ha nem feledjük, hogy egyetlen emberi családot alkotunk, amelynek minden tagjáért felelősek vagyunk – hangsúlyozta Tomasi érsek, az ENSZ szentszéki megfigyelője.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír