Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) közelmúltban végzett felmérései szerint évente mintegy 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe, amely 1/3-a az emberi fogyasztásra évente előállított élelmiszereknek. A gazdasági spekuláció okozza a világban az egyre nagyobb mértékű egyenlőtlenségeket. Ennek egyik kirívó példája pontosan az élelem-pazarlás.
Riccardo Moro elmondta, hogy az ezen a területen kialakult egyenlőtlenségeket két tényező okozza: egyrészről a termékek elosztásának problémája, másrészt az egyes élelmiszerek ára (vannak élelmiszerek, amelyeknek ára megkétszereződött, sőt megnégyszereződött az utóbbi években). A legfontosabb, hogy megértsük, miért történik ez, és hogyan lehet megoldani a problémát.
A jelenség kiemelkedő jelentőségű a fejlődő országok esetében, az infrastruktúra, a technológiai eszközök és a befektetések hiánya miatt. Ebben az esetben igen nehéz közbelépni – állapította meg a közgazdász-szakértő –, viszont több módon javítható a helyzet. Először is meg kell erősíteni a globális kormányzás eszközeit, vagyis az egyes felek közti párbeszédet, így az országok, a gazdasági élet főszereplői közötti együttműködést. Emellett mélyen el kell gondolkodni azon a kérdésen, vajon miért jönnek létre ezek az egyenlőtlenségek? Különböző szinteken be kell avatkozni a folyamatokba az előrelépés érdekében – magyarázta a közgazdász-szakértő.
Az egyenlőtlenségek oka egyrészről a spekuláció, másrészről pedig a pazarlás. A fejlett országok évente 220 millió tonna élelmiszert dobnak a szemétbe, pontosan annyit, amennyi a Szubszaharai Afrika éves élelmiszer előállítása – számol be az adatokról az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet. Figyelni kell arra, hogy miként, hol és kinek állítunk elő élelmiszert – mondta Riccardo Moro. Ennek érdekében fel kell mérni a regionális szükségleteket és az előállítás lehetőségeit az egyes körzetekben. Fontos ez azért is, hogy hogy lerövidítsük az utat az egyes termékek szállítmányozásakor. Optimalizálni kell a helyi fogyasztás lehetőségeit a helyben előállított termékek esetében. Ezáltal csökkenne a pazarlás, a nem hasznosított termékek előállítása, és javulna az élelmiszerhez való hozzájutás esélye a hátrányos helyzetben lévő népek számára is – magyarázta a közgazdász-szakértő.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
(tzs)