Sütő Petre Rozália grafikus és festőművész kiállítása Budapesten

Sütő Petre Rozália a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban kezdte meg művészeti tanulmányait, majd a kolozsvári Képzőművészeti Akadémián szerzett képgrafikus és rajztanári diplomát. „Művészete azé az alkotó emberé, akinek legfőbb jellemzője a cselekvés akarása. Munkássága aktív részvétel tehát a jelen formálásában, képei mintegy néma párbeszédet, erkölcsi jellegű dialógust folytatnak a nézővel, értékítéletének kimondására ösztönözve azt. Így válik korunk analizáló és összegező tükrévé a csend egy pillanata” – írta  Józsa T. István kritikus.

Csíkszereda után Nagybányán tevékenykedett mint tervező, majd szabadúszó művész. 1990-től 1998-ig a martonvásári Művészeti Iskolában tanított; 1999-től az S.P.R. Művészeti Csoport művésztanára.

Honlapjáról megtudhatjuk: pályája kezdetén Sütő Petre Rozália a sokszorosított grafikai eljárások művelője volt; többek között aquatinta, kőnyomat, linó-és fametszet technikájú képeket készített. Az 1980-as évek közepétől ecsettel, egyedi, lavírozott technikával készült pácrajzokat alkotott. Alkotásai rendszerint vetex bélésanyagra születtek, amit előzőleg farostlemezre kasírozott fel. Később ezt az anyagot alakította tovább – tépte, gyűrte, füstölte. A síkból kilépve, a harmadik dimenzió is érdekessé vált számára. Jelenleg kollográfiákat készít, Erdélyből magával hozott kacatokat, kézimunkákat használva fel.

Az alkotó e kiállítás kapcsán a Katolikus Rádió április 29-én elhangzott Akvarell című műsorában elmondta: kollográfiái mindegyikébe egy-egy emléket (kézimunkát, fényképet, emléktárgyat, lenyomatot) sző bele szülőföldje és jelenlegi otthona – Nagygalambfalva, Kolozsvár, Nagybánya, majd Martonvásár – legszebb épületeiről, amelyek életpályájáról is szólnak.

Budapesti kiállítása május 22-ig, előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetben (1068 Budapest, Városligeti fasor 42., Tel.: 479-3017). A belépés díjtalan.

Magyar Kurír