Szarajevó érseke szerint a katolikusok számára történelmi jelentősége van a népszámlálásnak

Bosznia-Hercegovinában a háború óta most tartanak először népszámlálást. Az utolsó, 1991-es összeíráskor az ország még Jugoszlávia része volt. Az Európai Uniós csatlakozási kérelem benyújtásának egyik feltétele a népszámlálás lebonyolítása, amelynek eredménye megmutatja majd azt is, hogy az etnikai tisztogatásnak milyen hatásai voltak a helyi demográfiai folyamatokra.

Vinko Puljić szarajevói érsek éppen 1991-ben lett Szarajevó érseke, és a legkritikusabb időszakban, 1992 és 1995 között sem hagyta el a várost. Arra buzdítja a katolikusokat, hogy bátran tegyenek tanúságot vallási és etnikai hovatartozásukról, valamint arról, hogy készek egy olyan országot építeni, amelyben mindenki számára van hely.

A SIR hírügynökség kérdésére elmondta, hogy a népszavazás azért is nagyon fontos, hogy Bosznia-Hercegovina minden állampolgára érezze: ehhez az országhoz tartozik. Fontos, hogy fény derüljön a népesség valódi összetételére, a népszámlálást ne manipulálják, hanem a valós adatok kerüljenek a felszínre. Bosznia-Hercegovinában három etnikum és vallás él együtt. Fontos, hogy mindenki szabadsága birtokában megvallhassa hovatartozását, és ezzel azt is, hogy milyen nyelven beszél.

„Egy katolikusnak nem kell lemondania a hitéről. Ezt azért fontos kimondani, mert sokakban él még az előző, kommunista rezsim által keltett félelem. Ma, amikor egy magát demokratikusnak valló országban élünk, ennek a félelemnek el kell tűnnie, és az embereknek teljesen szabadon kell vallaniuk magukról” – mondta. Hozzátette, hogy a katolikusok kisebbséget alkotnak, ezért sajnos még ma napjainkban sem rendelkeznek a másokat megillető jogokkal. Nem előjogokat kérnek, hanem ugyanazokat a jogokat, amely a többséget is megilleti.

Puljić érsek elmondta: létezik az országban egy vallásközi tanács, amelyet a muzulmán, a katolikus, az ortodox és a zsidó vallás képviselői alkotnak. A párbeszéd, az egyetértés útját keresik. Benyújtottak egy olyan törvényjavaslatot, amely minden vallás hívei számára öt nap fizetett szabadságot biztosítana. A többi vallás követői dolgoznának azokon a napokon, így a munka nem állna le, viszont mindenki megélhetné a hite szerinti ünnepeket.

Magyar Kurír

(tzs)