Szarajevóban az egyházak hisznek a békében

Az egyházak már a béketalálkozó hivatalos megnyitója előtt, két vallási eseményen is hangot adtak vágyuknak, hogy a különböző felekezetek fogjanak össze a békéért.

Szeptember 8-án szombaton 18 órakor Vinko Puljic szarajevói érsek ünnepi misét celebrált a szarajevói katedrálisban, melyen Irinej szerbiai ortodox pátriárka is megjelent. A város szívében lévő templomból kiszorult hívek tömege a templom előtti hatalmas kivetítőn követte a szertartást.

Másnap reggel a pátriárka fogadta a katolikus püspököt Szarajevó legnagyobb ortodox templomában. A két eseményen mindkét egyházi személy a béke fontosságáról beszélt abban a városban, melynek neve az emberekben a mai napig is a második világháború óta legsúlyosabb európai konfliktust idézi fel.

„Magunkban kell hordanunk a béke magjait, és elszórnunk őket mindenhol, ahol járunk. Az egyház arra szólít fel, hogy szeressünk minden teremtményt, hiszen minden ember Isten képmása. Alapvető feladatunk tisztelni minden embert, mert mindenki Isten kezének műve” – mondta Irinej pátriárka.

„Boldog vagyok, hogy részt vehetek ebben az imádságban, mely a békéért szól: azért, hogy az emberek emberségesebbek legyenek, a társadalom pedig erkölcsösebb, és hálás vagyok, hogy ezekért a célokért egységesen lépünk fel” – hangzottak a szarajevói érsek szavai.

Szeptember 9-én délután mindkét egyházi vezető díszhelyen ült a 26. Nemzetközi Béketalálkozó megnyitó ünnepségén Andrea Riccardival, a szervező Sant’Egidio közösség alapítójával, aki ma az olasz kormány nemzetközi együttműködésért és integrációért felelős minisztere; Katerine Marshallal, a georgetowni egyetem tanárával; Mustafa Ceric bosznia-hercegovinai főmuftival, valamint Jacob Fincivel, a Bosznia-Hercegovinai Zsidó Hitközség elnökével.

A Sant’Egidio közösség az eseményre meghívta még Mario Monti olasz miniszterelnököt, Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét, és Jeannot Ahoussou-Kouadio elefántcsontparti miniszterelnököt.

A kétórás megnyitó ünnepségen egymást követték az érzelmektől és személyes érintettségtől áthatott beszédek, ami kevéssé szokványos az ilyen jellegű nemzetközi találkozókon. Mintha a húsz évvel ezelőtt itt átélt borzalmak kizárnák a megszokott felszólalásokat, és arra indítanák a résztvevőket, hogy mindenki hallassa a saját személyes hangját a békéért folyó küzdelemben, annál is inkább, mivel a jelenleg is dúló szíriai háború is erősen beleivódott a hatalmas szarajevói teremben összegyűlt több ezer ember lelkébe - írja a La Croix.

A szeptember 9-én elhangzott összes felszólalás mintha egy-egy válasz lett volna Tarcisio Bertone vatikáni államtitkár kérdésére, akinek a pápa nevében írt levelét nyilvánosan felolvasták. Mit tehetünk azért, hogy ne ismétlődhessenek meg azok a borzalmak, amelyeket 1992 és 1995 között gyakran a vallás nevében követtek el ezen a földön, mely korábban oly sok időn át mutatott példát a felekezetek békés együttélésére? „A békét – írta Bertone bíboros – leginkább a vallás erőszakos célokra történő felhasználása és az elvilágiasodott társadalom Istentől való elfordulása fenyegeti. E két negatív erő együttes és egymást tragikusan felerősítő hatását tapasztalta meg Szarajevó is.”

„Ma azonban ebben a városban – folytatta örömmel a bíboros – a béke üzenete hangzik fel, hála ennek a találkozónak, melyen rengeteg különböző vallású férfi és nő vesz részt. A békét olyan szívek és szellemek tudják táplálni, akik az igazságot keresik, akik nyitottak Isten üzenetére, és akik kinyújtják kezüket a többi ember felé.”

Mustafa Ceric bosznia-hercegovinai főmufti arra szólított fel, hogy a mostani generációk vonják le a tanulságokat Szarajevó tragédiájából. Megköszönte a Sant’Egidio közösségnek, hogy idén Szarajevót választották „a béke világvárosának”, és úgy nyilatkozott, hogy a város ostromában meghalt ártatlan áldozatok „tiszteletünk és együttérzésünk” mellett még inkább megérdemlik, hogy „közös erőfeszítéseket tegyünk az igazságért és a megbékélésért.”

Felszólalásában Andrea Riccardi, a Sant’Egidio közösség alapítója az egymásra találás témáját bontotta ki, és a jövő útjának a békés egymás mellett élést jelölte meg. „Most bizonyára azt gondolják, hogy Bosznia-Hercegovina történelméről fogok beszélni, mivel itt vagyunk Szarajevóban – kezdte beszédét. – De nem csak erről akarok szólni. A különböző emberek békés egymás mellett élése ugyanis sajnos nemcsak ebben a szép városban okoz problémát, hanem egyetemes kihívást jelent.”

„Csakis Európa hozhat békét nekünk. Nélküle nem fogunk eredményt elérni. Ezt a tanulságot nyújtja nekünk a történelem” – mondta el Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, és hangsúlyozta, hogy a kultúrák és a vallások közötti békés együttélés kell legyen a népek elsőszámú célkitűzése. Szavai illusztrálásaképpen az egyik legértékesebb héber nyelvű kézirat, a szarajevói Haggada példáját említette. Ezt a Haggadát a zsidók magukkal vitték száműzetésük idején, de aztán valahol elveszett az idők során. A XIX. század végén került elő újra, amikor egy szarajevói zsidó fiú ezzel akarta kifizetni apja temetési költségeit. A kötet a városi múzeumba került. A második világháború alatt egy bosnyák muzulmán, Dervis Korkut őrizte meg, a szarajevói ostrom alatt pedig a boszniai hatóságok különleges védelmét élvezte.

A szarajevói Haggadát Ceric imám Herman Van Rompuy felszólalása előtt néhány perccel átadta Finci rabbinak. Hatalmas taps fogadta ezt a jelentőségteljes gesztust, mely jól illusztrálta az assisi szellemiséget, melyet a Sant’Egidio által szervezett találkozó évről évre táplál.

Magyar Kurír