Szent Benedek, Európa fővédőszentje

A bencés rend alapítója, Regulája kidolgozója, Szent Benedek (kb. 470–547) életéről igen keveset tudunk. Tanúk elbeszélése nyomán Nagy Szent Gergely pápa a Dialógusok című művének második részében megírta Benedek életét, kiemelve, hogy Benedek – „neve és kegyelem szerint áldott” – a Szentlélek mindenféle adományát megkapta.

Benedek a szabin hegyek között fekvő umbriai kisvárosban, Nursiában (ma Norcia) született. Rómában nevelkedett és tanult. Tanulmányai befejezése előtt, megundorodva az ottani erkölcstelen élettől, visszavonult. Éveken át remetéskedett az Anio folyó völgyében fekvő Subiaco környékén, majd tanítványokat gyűjtött maga köré. Később – a hagyomány szerint 529-ben – innen is tovább ment. A Cassinum-hegyen (Monte Cassino) telepedett le végleg, és megalapította ma is híres kolostorát. Itt írta meg a közösségben élő szerzetesek szabálykönyvét, a Regulát, a szerzetes atyák tanításának és saját élettapasztalatainak felhasználásával.

A Regula szerzetesi életkeretet és lelki alapokat nyújtó írás, amely szerkezetileg Prológusból és 73 fejezetből áll. A benedeki Regulát követő szerzetesek az apát vezetése alatt az evangéliumi tanácsok vállalásával radikálisabb keresztény életet szeretnének élni. Mindebben a tanulékony szív megőrzése, az engedelmesség, az egyszerű élet vágya és a tisztaság segíti őket. Életük keretét a liturgia (közösségben végzett imádság), a lectio divina (lelki épülést szolgáló olvasmányok) és a munka jelöli ki – olvasható a pannonhalmi honlapon.

Szent Benedek műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva megváltoztatta Európa arculatát – mondta 2008 áprilisában, a nursisi szentről tartott katekézisében XVI. Benedek pápa. A római birodalom összeomlása után új spirituális és kulturális egységet hozott létre. Ennek alapja nem más, mint a földrész népeit összekapcsoló keresztény hit. Ezáltal született az a valóság, amelyet ma Európának nevezünk.

Európa csak azokra az ősi keresztény gyökerekre épülhet, amelyeket éppen a bencés monachizmus terjesztett el a kontinensen. „Keresztény gyökerei elismerése nélkül Európa nem találhat vissza identitásához” – fogalmazott a Szentatya. Az V. század Európája új önazonosságát kereste, miután megbukott a római birodalom által rákényszerített egységesítő rendszer. A XX. század Európájában két világháború és totalitárius ideológiák pusztítottak. Ezek bukása után földrészünk nem kevés fáradsággal keresi új, egységes arculatát. A két történelmi korszak közös gyökere a kereszténység, amely éppen 1500 évvel ezelőtt, a montecassinói hegyről az egész földrészre elvitte egy ötvenéves remete lelkiségét, aki kezdeti, Istent szemlélő életmódjának tartósan nyilvános és egyházi arculatot kívánt adni. Azt akarta megmutatni, hogy Isten nem távoli hipotézis, hanem jelen van minden ember életében. Ezek az ősi gyökerek egyben modernek is földrészünk számára, amelyet Isten „életnedve” nélkül az a veszély fenyeget, hogy az önmegváltás utópiájának csapdájába esik – hangsúlyozta a pápa.

Nursiai Benedek az ima embere volt. Mielőtt kolostoraival döntő hatást gyakorolt volna az európai civilizáció és kultúra fejlődésére, visszavonult egy subiacói barlangba. Önuralmat és alázatot gyakorolt az Istennel való kapcsolatban. Ima nélkül nem tapasztalhatjuk meg Istent – hangsúlyozta katekézisében a pápa. Hozzátette: Benedek spiritualitása nem egy valóságtól eltávolodott belső élet volt. A korát jellemző nyugtalanságok közepette Isten színe előtt élt, és soha nem tévesztette szem elől a hétköznapi élet kötelességeit, valamint az ember konkrét szükségleteit. Istent szemlélve értette meg az ember és küldetésének valóságát. A konkrét szükségletek szintézise az „ora et labora” – „imádkozzál és dolgozzál” alapelvű Regulája.

Szent Benedek „minimálisnak” minősítette Reguláját, amely valójában nemcsak a szerzetesek számára jelent hasznos útmutatást, hanem mindazoknak, akik vezetőt keresnek az Isten felé vezető úton. Mértékletessége, embersége, a lelki életben az alapvető és a másodlagos józan megkülönböztetése révén a Regula mai napig megőrizte megvilágosító erejét – mondta katekézisében XVI. Benedek pápa.

A keresztény nyugat számára a benedeki Regulát követő szerzetesek, a bencések teremtették meg a szerzetességet.

Benedek 547. március 21-én halt meg. Már a VIII. századtól július 11-én tartották ünnepét.

Szent Benedek fiainak jelentős szerepe volt Európa megtérítésében és kultúrájának kialakításában. VI. Pál pápa 1946-ban Európa fővédőszentjének nyilvánította.

Magyar Kurír