Szent Bertalan-búcsút ünnepeltek Hegyeshalomban

KÉPGALÉRIA — klikk a képre!

Az esemény jelentőségét külön emelte, hogy Hegyeshalomban idén emlékeznek meg a település első írásos említésének 800. évfordulójáról. A mozgalmas évszázadokat Jenőffy Gábor, az egyházközség világi elnöke elevenítette fel köszöntő beszédében, Szőke László polgármester pedig a pályázatot ismertette, mely segítségével megújulhattak a templom barokk oltárai és a szószéke. A település első embere háláját fejezte ki a Győri Egyházmegyének és a híveknek az anyagi támogatásért, valamint megköszönte a restaurálást végző művészek, Szőnyi Zsuzsanna és Novák Judit faszobrász-restaurátorok munkáját.

Bár Hegyeshalom első írásos említése egy 1217-ben kelt oklevélben jelenik meg, a régészeti feltárások szerint temploma régebben, a 12. század közepén épült. A templomot a 14. században gótikus szentéllyel bővítették, majd a 18. században barokk stílusú átalakítás történt. Ekkor épült a templom nyugati oldalához csatlakozó félköríves szentély, és ekkor készült a belső berendezés jelentős része is, például a főoltár, a kisebb Mária-oltár és a szószék. A következő komoly átalakításra 1978 és 1979 között került sor, amikor régészeti feltáró és állagmegóvó munka mellett a templom szentélyét az eredeti, gótikus épületrészbe helyezték vissza. A templom 2011-ben külső felújításon esett át, második harangja ekkor került a toronyba. A funkcióját vesztett barokk főoltár és a szószék restaurálására 2015-ben pályázott Hegyeshalom önkormányzata.

Prédikációjában Veres András Szent Bertalan apostol vértanúságából kiindulva az áldozatkészség fontosságáról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a 20. századnak több vértanúja volt, mint az első öt évszázadnak együttvéve, és ez az üldözés napjainkban is folytatódik. A statisztikák szerint minden ötödik percben megölnek egy keresztényt, Európa pedig elhagyja hitét, csendes aposztáziába süllyed. Sokan a megalkuvásban keresnek menedéket, mivel egy lényeges dolog hiányzik keresztény meggyőződésükből: a szeretet. „Ha nem tudunk szeretettel fordulni embertársaink felé, akkor Istent sem tudjuk igazán szeretni – figyelmeztetett a főpásztor. – Áldozathozatalra pedig csak az az ember képes, aki szeret. Minden baj abból fakad, hogy gyenge bennünk, vagy egészen hiányzik belőlünk a szeretet.” Veres András azt is hangsúlyozta, ha növekedünk a szeretetben, jóvá tudjuk tenni közösségeink életét is, mivel a szeretet szükségszerűen jót teremt. „Szeretetből szeretettel akarjunk élni egymásért!” – buzdította a jelenlevőket a püspök.

A szentmisét követő kötetlen beszélgetésen szóba került a hegyeshalmi egyházközség jelene és jövője is. Veres András szerint egy jó közösség kialakulásához elengedhetetlen a jó lelkipásztor, valamint olyan hívek, akik fogékonyak, és felismerik Jézus missziós parancsát. Fontos, hogy az egyházközség tagjai ne csak a liturgián akarjanak részt venni, hanem tegyenek tanúságot az evangéliumról, és missziós lelkülettel forduljanak a keresők felé.

Fotó: ifj. Jenőffy Gábor

Benke Zsuzsa/Magyar Kurír