November 4-én alkonyatkor a püspökvár udvarán kezdtük meg Szent Imre-napi megemlékezésünket. Az ott található Szent Imre-szobor előtt rövid, közös imádsággal, a szent életének néhány epizódját felelevenítve, mécseseink elhelyezésével emlékeztünk a magyar szent család legifjabb tagjára.
Ezután Reisner Ferenc rektor atya vezetésével, mintegy mini zarándoklatként kigyalogoltunk a győri Szent Imre-plébániához, ahol Balázs Tamás atya fogadott bennünket. Röviddel érkezésünk után szentmisével folytattuk ünnepi előesténket, amelyen a liturgikus szolgálatot a kispapok látták el. A szentmise főcelebránsa rektor atya volt. Szentbeszédében kiemelte, milyen nagy kegyelme volt Istennek, hogy már népünk történetének hajnalán megajándékozott minket egy olyan családdal, amely egy ezredév óta példaként áll a magyarság előtt. Hangsúlyozta: Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre herceg útmutatást adnak számunkra a jelenben, de a jövőre vonatkozóan is.
A szentmise után közvetlenül ünnepi matutinum, vagyis olvasmányos imaóra kezdődött, amelynek olvasmányai még inkább segítettek minket megérteni Szent Imre nagyságát és életszentségét. Lélekemelő volt a Szent Imre-plébánia közösségével együtt imádkozni, együtt ünnepelni. Megemlékezésünk zárásaként, a hívekkel együtt helyeztük el mécseseinket a magyar ifjúság védőszentjének szobránál, amely a templom bejáratánál várja a betérő imádkozni vágyókat.
Az este bőséges vacsorával ért véget, melyet ezúton is köszönünk Balázs Tamás atyának, aki meghívta közösségünket, hogy az előző évekhez hasonlóan együtt emlékezzünk magyar egyházunk tündöklő ékességére.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotók: Brenner János Hittudományi Főiskola / Győri Szent Imre Plébánia
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria




