Szent Mihály-napi búcsút tartottak Veszprémben

Hazai – 2012. október 2., kedd | 16:58

Szent Mihály arkangyal, a veszprémi székesegyház és a város védőszentje tiszteletére két napos búcsúi forgatag, egyházi és vallásos néprajzi vonatkozású események, rendezvények sora fogadta a helybélieket és a Királynék városába látogatókat szeptember 29-én és 30-án az érsekség előtti téren, a bazilikában és a Séd menti görög apácakolostort és a jezsuita templomot körbeölelő völgyben.

A néphagyomány szerint a pásztorok a Szent György-napkor kihajtott állatokat ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el az állatokkal gazdáiknak. Mondható immár egy néhány éves tradíció folytatásának is, hogy ezekhez az eseményekhez a bazilika is kapcsolódott szertartásaival az idén is, felélesztve újból azt a korábbi népszokást, hogy a pásztorok is részt vesznek ilyenkor, s a főpásztor áldásában is részesülnek.

A Séd völgyében ezen a napon magyar behajtási ünnepet tartottak pásztorkutyás terelőversennyel, a kicsinyeket népi gyermekjátékok, kézműves foglalkozások várták, volt mesefilm-vetítés és ünnepi Szent Mihály-napi koncert a székesegyházban a bazilika Szent Mihály kórusa és az ajkai Jézus Szíve-templom Szent Cecília kórusa részvételével; továbbá bábelőadások, könyvvásár, néptáncműsorok is színesítették a programot (ezen részt vett a Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola gyermektánccsoportja is).

A vasárnapi búcsúi nagymisét Márfi Gyula érsek mutatta be a székesegyházban paptestvéreivel koncelebrálva. Szentbeszédében a főpásztor az angyalok szerepéről, feladatairól szólott. Kik az angyalok, és miért teremtette őket az Isten? – vetődhet fel a gyarló emberben a kérdés. Válaszunk csak az lehet, hogy ugyanazért teremtett angyalokat, mint embereket, mert önmagán kívül másokat is szeretni akart – mutatott rá az érsek.

A Szentháromság túlcsorduló szeretetével teremtette meg Isten az egész világot. Tehát az angyalok is Isten teremtményei, akár az ember. A létformáknak azonban különböző változatai vannak, melyeket sem az emberi nyelv, sem az emberi ész föl nem foghat. Tudjuk, hogy az angyalok is azt a feladatot kapták, hogy Isten szolgálják különleges létformájukban. De voltak közöttük olyanok, akik nem voltak hajlandók a teremtő Isten elsőbbségét, fensőbbségét elismerni, s nem ismerték fel végtelen szeretetét sem, amellyel őket is teremtette, ezért fellázadtak ellene. Ők voltak a bukott angyalok. A jó angyalok ma is Isten szolgálatában, szeretetében élnek, köztük Szent Mihály is, a főangyal, és segítségül hívásukkal földi életünkben is közbenjárnak értünk Istennél. A bukott angyalok nem értették meg azt, hogy a szeretetet viszonozni, szolgálni nem megalázó. Mint ahogy sok ember sem hajlandó belesimulni alázattal Isten gondviselő szeretetébe, s nem hajlandó sem a szeretet, sem a hűség parancsának engedelmeskedni földi életében – mutatott rá az érsek.

Majd a szeretet, az alázat, az engedelmeskedés és a napjainkban különösen válságos helyzetben lévő hűség lényegéről elmélkedett. Az engedelmesség kapcsán kiemelte Isten és ember, ember és ember, gyermek és szülő közötti engedelmességet és alázatot, amely nem szégyen. A hűség terén a legválságosabb területeket említette meg, ahol a hűség hiánya – amely rokon bizonyos értelemben az alázat hiányával – családokat szakít szét férfi és nő kapcsolatának szakadásával. Végül a jó angyalok példájának követésére bíztatta az egybegyűlteket.

A szertartás után a bazilika előtti téren az érsek megáldotta a pásztorokat, s ezzel ünnepélyesen megnyitotta a búcsúi forgatagot.

Toldi Éva/Magyar Kurír