Szent Willibald tiszteletére szerveztek zarándoklatot

Szent Willibald a 700-as években született a dél-angliai Wessexben. Egy bencés kolostorban alapos képzésben részesült, és itt ismerte meg a Szent Benedek regulája szerinti szerzetesi életet. Húsz évesen elhagyta nemzetét, és a zarándoklás idealizmusával, vállalva a hontalanságot, mindent elhagyott Krisztusért – aki „nincs hol lehajtsa fejét”(Mt 8,20). Rómába zarándokolt, ahol három évet töltött el. 723-tól 727-ig a Szentföldön járt, Jézus nyomában; két évet töltött el Konstantinápolyban.

729-től 739-ig az itáliai Monte Cassino kolostorában élt bencés szerzetesként. III. Gergely pápa, Szent Bonifác püspök kérésére, missióba küldte. 740-ben Eichstättben pappá, egy év múlva az Erfurt melletti Sulzenbrückenben püspökké szentelték. Villebald bajor, aleman és frank területeken, Vunibald és Valburga testvérei támogatásával, hirdette az evangéliumot és szervezte „egyházmegyéjét”.

787. július 7-én halt meg, Eichstätt első püspökeként. Szentként tisztelték. Sírja az eichstätti dómban található. Kultusza Magyarországon – a bencések működése nyomán – a X-XI. században terjedt el; emlékezete a tiszteletére épített, ma már romtemplom által a Pannonhalmi Területi Apátsághoz tartozó Ravazdon is él.

A missziós hagyomány megerősítése érdekében szervezett zarándoklatot a ravazdi egyházközség Lőrincz Pál esperes-plébános vezetésével az eichstätti Willibald-napokra július 1. és 8. között. Gregor Maria Hanke OSB megyéspüspök nagy szeretettel fogadta a magyar zarándokokat. Szent Villebald tiszteletének legkeletibb helyén, Ravazdon vasárnapi ünnepi szentmisével fejeződött be az út.

Pannonhalmi Területi Főapátság/Magyar Kurír