
A vízhasználat, amelyet egyetemes és elidegeníthetetlen jognak tekintenek, összekapcsolódik a szegénységben élő emberek növekvő és halasztást nem tűrő szükségletével – folytatja a pápa emlékeztetve arra, amit erre vonatkozóan az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma megfogalmaz: az ivóvízhez való korlátozott hozzáférés számtalan ember életminőségére negatív hatással van, és gyakran betegségek, szenvedés, konfliktusok, szegénység, sőt a halál előidézője (vö. 484 p.).
A Szentatya hozzáteszi, hogy a vízhez való hozzáférés joga az emberi méltóságon alapul, és figyelmesen meg kell vizsgálni mindazok szempontjait, akik kizárólag a gazdasági javak részének tekintik a vizet, és eszerint bánnak vele. Napjainknak a vizet gyakran csupán az anyagi javak egyikének tartják, de nem felejthetjük el ennek vallási jelentéseit sem, amit a hívő emberek, főleg a keresztények tulajdonítanak neki, és anyagi voltán túl rendkívüli kincsnek tekintik, amely mindig gazdagítja az ember földi életét. „Nemzeti és nemzetközi téren a vízfelhasználás összetett kérdésére kiható etikai, gazdasági, politikai problémák megfelelő megoldásának feltétele és garanciája az, ha a víz teljesen visszanyeri bibliai jelentését, tehát újra a megtisztulás szimbólumává válik” – fogalmaz a Szentatya.
A pápa üzenete végén azt kívánja, hogy a világkiállítás gondolatokat ébresszen a látogatókban és arra buzdítsa az illetékes hatóságokat, hogy döntéseikkel az ember földi életéhez oly fontos kincset a lehető legjobban védelmezzék – írja a SIR.
Magyar Kurír
Kép: www.francozaffanella.it