Szentmise a Szent István-bazilikában II. János Pál pápa lelki üdvéért

Budapest: A Szent István-bazilika zsúfolásig megtelt az este hat órakor kezdődő szentmisén, sőt a bazilikán kívül is álltak a hívők, akiket a Szentatya iránti szeretet, az érte való ima hozott el a gyászmisére.

A szentmisét Erdő Péter bíboros, Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius és Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke mutatta be, a püspöki kar jelenlétében. Részt vett a szentmisén Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége Dalma asszony, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin házelnök, kormánytagok, országgyűlési képviselők, közéleti személyiségek.

Erdő Péter bíboros homíliájában kiemelte: olyan emberért imádkozunk, egy olyan nagy egyéniségre emlékezünk, aki egész életével az isteni szeretet tervét akarta szolgálni, aki a Gondviselés kiváló eszköze volt.

A Szentatya pápai szolgálatának programját már első enciklikájában megjelölte – mondta a bíboros érsek: „elvinni Krisztust az emberhez, és az ember szívében ajtót tárni Krisztusnak”.

II. János Pál pápa személyének is köszönhető, hogy Közép-Kelet-Európában a diktatúrák helyét demokratikusabb berendezkedés foglalta el, az Egyház működése szabaddá vált, az emberi jogok és a vallásszabadság tisztelete megerősödött.

Beszédének további részében a Szentatyának az egyházi megújulásban játszott szerepéről is szólt. Mint mondta, II. János Pál pápa magáénak vallotta a II. Vatikáni zsinat örökségét. Vallotta, hogy az Egyház hiteles reformja „az, ami szeret és nem gyűlöl, ami segít és nem bírál, ami nem letör, hanem helyrehoz, nem kitalál, hanem fejleszt, nem áll meg, hanem folytatódik” Ehhez a meggyőződéséhez híven folytatta, és az Egyház gyakorlati életébe és tanításának részleteibe is elvitte a zsinati megújulást.

A Szentatya személyesen is megérintett minket, magyarokat – emelte ki Magyarország prímása, felidézve, hogy a pápa magyarországi látogatásain útmutatást adott a magyar egyháznak: ennek is köszönhető a szerzetesi élet, az iskolák, az oktatás fellendülése. A Szentatya példát mutatott az ökumenikus lelkületre, amikor Debrecenben tisztelgett a gályarab prédikátorok sírjánál. Példát adott a nyíltszívű párbeszédre, amikor találkozott a hazai zsidóság képviselőivel, a kultúra és a tudomány embereivel.

Köszönjük, hogy tisztelettel megállt Mindszenty bíboros sírjánál Esztergomban, hogy Budapest, Pécs, Szombathely, Debrecen, Máriapócs, Győr és Pannonhalma meglátogatásával reményt öntött a szívünkbe. Köszönjük, hogy Batthyány-Strattmann Lászlót, Apor Vilmost és Romzsa Tódort boldoggá avatta, és így új példaképeket állított elénk. Köszönjük, hogy boldog Hedviget, Kingát és a kassai vértanúkat a szentek sorába iktatta.

Köszönjük, hogy bátorította a katolikus oktatást és felsőoktatást, hogy 1999-ben pápai alapításúvá emelte a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet.

Köszönjük a római magyar kápolna megnyitását a Szent Péter bazilikában. Köszönjük minden bátorítását és szeretetét, köszönjük, hogy ismert minket és a sorsunkat, a nyelvünket, a kultúránkat, az élet és a család tiszteletét hazánkban a szívén viselte. Köszönjük, hogy tavaly Pünkösdkor személyes levelet és áldást küldött a csíksomlyói zarándokoknak.

Különösen köszönjük azt az üzenetét, amelynek szavai ma is olyan aktuálisak a számunkra: „Kedves magyarok! Arra van szükség, hogy mindannyian egyetértésre jussatok az igazi humanizmus olyan alapvető értékeiben, mint az igazság, az igazságosság, a szabadság, a kölcsönös tisztelet és a szolidaritás. Olyan értékek ezek, amelyeknek a gyökere a Jézus Krisztus megváltó kegyelme által felemelt és megerősített emberi természetben van”. Köszönjük, Szentatyánk, hogy itt, a gyász órájában most mindannyian testvérként együtt lehetünk – mondta beszéde végén Erdő Péter, majd arra kérte a Mennyei Atyát, adja meg a Szentatyának a boldogság, a világosság és a béke országát.

A szentmise végén Juliusz Janusz apostoli nuncius köszöntötte a résztvevő egyházi és közjogi méltóságokat, megköszönve nekik az együttérzést, a gyászban való osztozást.

MK.