A Szentszék kiáll a vallásszabadság jogának elismerése mellett

A Nyugat keresztény kultúrájának gyökerei nagyon mélyen tovább élnek ma is – kezdte levelét a pápa. Ez a kultúra adott életet és teret a vallásszabadságnak, és táplálja továbbra is az alkotmányosan garantált vallás- és istentiszteleti szabadságot, amelyet ma számos nép élvez. A XX. század ateista rezsimjei által szisztematikusan tagadott szabadságjogokat azonban a nemzetközi közösség elismerte és belefoglalta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába. Ma ezeket az alapvető emberi jogokat újra fenyegetés éri olyan szellemi irányzatok és ideológiák részéről, amelyek meg akarják akadályozni a szabad vallásos megnyilvánulást. Ennek következtében ma újra fel kell vállalni a vallás- és istentiszteleti szabadságjog védelmét és előmozdítását. XVI. Benedek háláját fejezte ki az akadémia munkájáért.

Az igazság, az értelem keresése és a transzcendens felé való nyitottság mélyen be van vésve az emberi természetbe – figyelmeztetett a pápa. Természetünk arra ösztönöz bennünket, hogy létezésünk nagy kérdéseivel foglalkozzunk. Az ember szabadon dönthet az igazságban, Isten szabad választ vár az embertől. Ezért a vallásszabadságot úgy kellene tekinteni, mint az alapvető emberi méltósággal együtt járó jogot, amely összhangban van az emberi szív Istenre való nyitottságával. A hiteles vallásszabadság lehetővé teszi az embernek, hogy beteljesedést nyerjen, és ezáltal hozzájáruljon a társadalmi közjóhoz – mutatott rá a Szentatya.

A társadalmi és kulturális fejlődés tudatában a II. Vatikáni Zsinat megújított antropológiai alapot kínált a vallásszabadság számára. Az igazság szabaddá tesz bennünket, és ez ugyanaz az igazság, amelyet szabadon keresnünk kell. A zsinat tisztázta, hogy ez a szabadság egy jog, amelyet minden ember természeténél fogva élvez, és amelyet ebből következően védelmezni és támogatni kell a polgárjog által.

Természetesen minden államnak szuverén joga, hogy saját törvénykezést léptessen érvénybe, és a törvénykezésben kifejezze különböző viszonyát a valláshoz. Ennél fogva tehát vannak olyan államok, amelyek széles vallásszabadságot engedélyeznek, mások számos okból kifolyólag viszont korlátozóak, bizalmatlanul tekintve a vallásra. A Szentszék továbbra is kiáll a vallásszabadságra vonatkozó alapvető emberi jog elismerése mellett. Felhívja a figyelmet a vallási kisebbségek tiszteletben tartására és – szükség esetén – védelmére. E kisebbségek, bár vallásuk eltér a többségtől, arra törekszenek, hogy békében együtt éljenek a többi állampolgárral és részt vegyenek a nemzet polgári és politikai életében a köz javára – zárta XVI. Benedek a Pápai Társadalomtudományi Akadémia plenáris ülésére küldött üzenetét.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír