A szeretetszolgálat Krisztusról tesz tanúságot

Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki konferencia elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a hit és a karitász egymástól elválaszthatlan dolgok. A hit nem lehet puszta vallásgyakorlat, a karitász nem lehet csupán jócselekedetek összessége, és nem is egy érzelem. Korunk nagy kísértése, hogy individualista módon éljük meg a hitet, megfeledkezünk annak egyházi dimenziójáról. A karitász akkor teljesedik ki, amikor a hit fejeződik ki benne, amikor nem csupán emberbaráti gesztus, hanem az Istentől kapott szeretet jele.

Bagnasco bíboros hangsúlyozta: Jézus és az apostolok csodáihoz hasonlóan a hívő ember szeretetből fakadó gesztusai sem csupán az emberek közti szolidaritás megnyilvánulásai. A karitatív tevékenységnek erős evangelizációs tartalma is van, felhívja a figyelmet a hit által érzékelhető valóságokra. Krisztust visszük el azoknak, akiknek segítünk.

Robert Sarah, a „Cor Unum” Pápai Tanácsának elnöke beszédében szintén azt emelte ki, hogy a szeretetszolgálatnak vissza kell találnia forrásához. Vigyázni kell, hogy ne csak szociális munka, emberbaráti szeretetből fakadó szolidaritás legyen. A szekularizáció igyekszik megfosztani az Egyházat transzcendens dimenziójától. Olyanná teszi, mintha egyfajta erkölcsgyár lenne, amely az életben jól alkalmazható értékekkel szolgál, vagy pedig a humanitárius és szociális segítség gyára, amely gondoskodik a szegényekről, főként azokon a területeken, ahová az állami segítségnyújtás nem ér el. Természetesen örülünk neki, hogy elismerően tekintenek a munkánkra – mondta a bíboros –, de az Egyházat a maga egészében kell látnunk. A püspökök feladata, hogy meghatározzák a karitatív szolgálat természetét, és megakadályozzák, hogy politikai beavatkozás jellegét öltse, vagy pusztán szociális munka legyen. Alapvető kérdés az Egyház számára, hogy karitatív tevékenysége által milyen emberképet akar felmutatni. Az ember arra kapott meghívást, hogy közösségbe lépjen Istennel a hit által. A szeretetszolgálat gyakorlása olyan, mint egy csendes igehirdetés, amely során tanúságot teszünk a Krisztussal való személyes találkozásunkról. Aki a karitászt gyakorolja, annak Krisztus hiteles tanújává kell válnia, hogy vele találkozva az emberek Krisztussal találkozzanak.

Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek celebrálta a találkozót megnyitó szentmisét Triesztben. Homíliájában arról beszélt, hogy a szeretet gesztusai megkülönböztetés nélkül megilletnek minden embert, de Krisztus tanítványainak különösen készségesen kell a kicsinyek, a szegények, a történelem láthatatlan szereplői felé fordulniuk. Ők nem adhatnak mást, mint a szívüket, a jelenlétüket. Ezzel azonban lehetőséget adnak nekünk arra, hogy szeretetünket ne kölcsönbe adjuk, hanem ajándékba. Ha nem várunk viszonzást, ha nem akarunk megszerezni semmit, akkor igazabbakká válunk, fénylőbben tükröződik rajtunk Krisztus, aki vérével öntözi a földet, hogy élet sarjadjon belőle – tájékoztat a találkozó első napjáról a SIR.

Magyar Kurír
(tzs)