Szerzetesek asztalánál – kiállítás a test és a lélek táplálóiról

2016. január 8. péntek 13:36

A szerzetesek étkezési szokásait és a gasztronómiára gyakorolt hatásukat mutatja be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új tárlata. A megszentelt élet éve alkalmából megrendezett „Szerzetesek asztalánál” című kiállítás a sokszor szakrális jelentéssel is bíró ételek és italok köré épül.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kora középkor óta szigorú szabályok szerint, olyan egészségesen étkeznek a szerzetesek, hogy azt egy fitneszguru is megirigyelhetné, de szabályaik nemcsak a test, hanem a szellem és a lélek épségét is szolgálják – olvasható a december 12-én nyílt kiállítás rövid ajánlójában a múzeum honlapján.

A tárlaton a kurátor, Saly Noémi muzeológus vezetett minket körbe, ő is azt hangsúlyozta, hogy a szerzetesek étrendje régen és ma is kifejezetten szerénynek mondható; főként növényt, halat és csak nagyon kevés húst fogyasztanak. Jól példázza ezt a visszafogottságot, hogy bár az egyik legexkluzívabb italt, a pezsgőt egy francia bencés szerzetes, Dom Pérignon találta fel egy őt is meghökkentő véletlennek köszönhetően (és az egyik kiemelkedő márka ma is az ő nevét viseli); a szerzetesek ma is csak igen különleges alkalmakkor fogyasztják.


A mintegy száz négyzetméteres kiállítótérben berendezett tárlat nem nyújt a szó klasszikus értelmében vett történeti áttekintést, mégis „kóstolót” kaphatunk a hazai szerzetesi gasztronómia múltjából és jelenéből. A terem adottságaihoz igazodva kilenc élelmiszerfajta segítségével ismerhetjük meg a kolostori étkezési kultúrát.


A tárlat elsőként a vallási szempontból is kiemelt jelentőségű – a szentmiseáldozatnál is használt – kenyeret és bort mutatja be, amit a sör és a gyógynövénylikőrök követnek. A gyógynövényeket és fűszernövényeket is tartalmazó – nem csak szimbolikus – kiskert után a gyümölcstermesztéssel, illetve a mézet és viaszt egyaránt eredményező méhészkedéssel ismerkedhet meg dióhéjban a látogató. A Magyarországon viszonylag kevés hagyománnyal rendelkező sajtkészítésnek is jutott hely, de a két sarkalatos böjti élelmiszernek, a katakombák világától fogva Krisztus-jelképként is ismert halnak és a liturgikus szertartásokhoz is használt olajnak szintén külön figyelmet szentel a kiállítás.


A tárlat bemutatja, hogyan készül a szentostya, ahogy azt is, milyen szigorú kritériumok alapján lehet egy bor misebor. Megtudjuk, hogy az első szerzetesi gyümölcsöskert a temetőhöz kapcsolódott, hogy a feltámadó halottak rögtön a paradicsomban érezhessék magukat, és megtudjuk azt is, hogy ahol a kolostornak nem volt saját halastava, ott vivariumot, halasvermet alakítottak ki.


Talán magasnak tűnik az alkoholos italok száma a visszafogott életre törekvő szerzetesek asztalán, ám a régebbi korokban nagyon nem lehetett megbízni a víz minőségében – emlékeztetett az ellentmondást feloldva a tárlat kurátora. Saly Noémi arra is rámutatott, hogy a gyógynövénylikőröket sem élvezeti cikknek készítették a szerzetesek, egyszerűen az alkoholban való eltevés bizonyult a legjobb tartósítási eljárásnak, hiszen sokkal inkább megmaradt a gyógynövények hatása így, mintha csak kiszárították volna őket.


A kiállítás bemutatja azt is, hogy a szerzetesek az étkeztetésen keresztül is mennyire odafigyeltek a körülöttük élőkre. Szerzetesek jártak élen abban, hogy a ma ismert európai kenyértípus, a kelesztett, gömbölyű formájú kenyér elterjedt a 13. században a korábbi, keleten ma is előszeretettel használt lapos lepénykenyerek helyett. Antoniták jöttek rá Franciaországban arra, hogy az anyarozs elnevezésű kártevő gomba kenyérbe kerülése okozza a Szent Antal tüze nevű, véghetetlen fájdalmakkal és hallucinációval járó népbetegséget. Ezért is figyeltek arra, hogy a parazitától mentes gabona, illetve kenyér kerüljön ki házaikból.


Egy másik gyógyítással kapcsolatos történet a szeged-alsóvárosi ferencesekhez köthető, ők fedezték fel ugyanis, hogy a főúri díszkertekben növő paprika ehető, s ráadásul kiválóan alkalmas a malária, a harmadnapos hideglelés tünetmentessé tételére. A környék népe meg rádöbbent, hogy az őrölt paprika kiválóan pótolja az akkoriban méregdrága „fűszerszámot”, a külföldről behozott borsot – mesélte Saly Noémi. Ezután terjedt el a paprika „magyar bors” néven, és lett hazánk legjellegzetesebb fűszerévé.


Az is figyelemre méltó, hogy mennyire fontos volt a méhészkedés a középkori kolostorokban: 1001-ben Szent István a pécsváradi bencés apátság megalapításakor tizenkét méhészt és hat viaszöntőt rendelt az apátság szolgálatára, a veszprémvölgyi apácákhoz pedig hetven méhészt. Ennek hátterében természetesen sokkal inkább a méhviaszból való gyertyák készítése állt, mint a mézgyártás – emlékeztetett a kurátor, majd hozzátette, az első magyar méhészeti mű is egy szerzetes nevéhez fűződik (Pálfi Lőrinc kolozsvári ferenceshez), akárcsak az első kertészeti szakkönyv. Utóbbinak, Lippay János Posoni kert című, a pozsonyi érseki palota kertjének növényeiről és gyümölcseiről írt könyvének egy példányába bele is tekinthetnek a látogatók. Emellett több szerzetesi környezetben íródott vagy használt szakácskönyvet, valamint rendházak étkezéssel kapcsolatos kiadásait rögzítő konyhakönyvet is bemutatnak a tárlaton. Köztük van a csíksomlyói ferences rendház szakácskönyve az 1600-as évek végéből vagy éppen a fizikus feltalálóként ismert Jedlik Ányos bencés szerzetes háztartási feljegyzései.


A kiállítás szervezői a szerzetesi gasztronómiában való kalandozást fogalomtisztázással indítják, hogy minden betérő tudja, kik is azok a szerzetesek, hol és milyen körülmények között élnek, mi a fogadalom, a hivatás, s mi az a refektórium, ahol nem csak az étkezés, sőt elsősorban nem az étkezés céljából gyűlnek össze a rendtagok. Az étkezési kultúrára hatást gyakorló tizennégy szerzetesrend legfontosabb adatait pedig frízszerűen körbefuttatva helyezték el a kiállítóterem falán.

Vannak rendek, amelyek borászati, gyümölcsészeti és más hasonló tevékenységükkel a gyakorlatban is hozzájárultak a gasztronómiai kultúrához, és vannak, amelyek egyszerűen szólva etetnek, mint például az irgalmasok, a Szent Erzsébet-apácák vagy Teréz anya nővérei – mondta Saly Noémi.


A szerzetesek ételeit és italait sajnos csak elképzelhetjük a kiállítás segítségével, de a mai kolostori és rendi – pálos, bencés, piarista, jezsuita, ciszterci – termékek minden kis részegységnél képviseltetve vannak, s a múzeum gondolt arra is, hogy ne maradjon senki „az angyalok étele” nélkül: a kenyérnek szentelt résznél bárki megkóstolhatja a szentostyagyártás során megmaradt tésztát.

A Szerzetesek asztalánál című kiállítás május 1-jéig tekinthető meg az óbudai Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (Budapest, III. kerület, Korona tér 1. – volt Dugovics Titusz tér), hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között.

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
bojte-csaba-szent-kristof-vezessen-minket-az-irgalom-es-josag
Böjte Csaba: Szent Kristóf vezessen minket az irgalom és jóság partjára

Szent Kristófra emlékezve a zarándokok, utazók és a járművek megáldásával ünnepeltek Szántódpusztán július 23-án. A Csillagösvény elnevezésű missziós körutat járó Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar énekelt a búcsún, a szentmisét Böjte Csaba mutatta be.

2016. július 24. vasárnap
ferenc-papa-az-imadsag-az-elso-es-legfobb-munkaeszkoz-kezunkben
Ferenc pápa: Az imádság az első és legfőbb „munkaeszköz” a kezünkben!

Július 24-én délben Ferenc pápa ismét elimádkozta az Úrangyala imádságot a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel. Előtte a napi evangéliumról elmélkedett, arról, hogy mit tanított Jézus az imáról. Utána pedig imádságot kért a krakkói Ifjúsági Világtalálkozón részt vevő fiatalokért.

2016. július 24. vasárnap
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István RádióMagyar Katolikus Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPKÚj Ember  Magyar Katolikus Rádió Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle