Szerzetesek zarándoklata Mátraverebély-Szentkútra

A 45 szerzetes a Don Bosco, keleti rítusú kármelita, klarissza, pálos, szegénygondozó és szervita nővérek; bazilita, ferences, marista, minorita, premontrei, szalvatoriánus, szervita és a dámóci testvérek közösségének tagja.

Kocsis Fülöp püspök bevezető elmélkedésében megállapította, hogy a keleti és nyugati egyházban egyaránt látható az imaélet megújulása, amelynek legkifejezőbb jele a görög katolikusoknál a Jézus-ima, a római katolikusoknál pedig a zsolozsma felfedezése. A szerzetesek hivatásának pedig egyik legfontosabb gyümölcse, hogy imaéletükkel a Szenttel való érintkezés lehetőségét biztosítsák az emberek számára.

Varga Kapisztrán novícius magiszter beszédében kiemelte: a felvilágosodás arra kényszerítette a szerzeteseket, hogy megmutassák az európai társadalom számára, hogy tudnak dolgozni. Sok nagymúltú szerzetesi közösséget évszázadokon át ez a megfeszített és szép gyümölcsöket termő munka tartott össze, valamint tett meghatározó tényezővé a világban. Ma azonban, amikor az állam ezeknek a feladatoknak jelentős részét átvette a szerzetesrendektől, a történelmi körülmények arra kényszerítenek minket, hogy a munkától visszataláljunk saját szerzetesi lelkiségünk gyökereihez, az imádság tapasztalatához, mint összetartó erőhöz és feladathoz, mert ezt nem tudja semmilyen közintézmény elvégezni helyettünk – fogalmazott.

Az előadás után ünnepi szentmisére és körmenetre került sor. A szerzetesi élet napját Mátraverebély-Szentkúton zsolozsma és szentségimádás zárta – tájékoztatta szerkesztőségünket Kálmán Peregrin.

Magyar Kurír