2011-ben több mint háromezer keresztény menekült el a közeli településekre, rokonokhoz, barátokhoz. Két keresztény, katolikus lakosa maradt a falunak, egy idősházaspár, akiknek egyetlen gyermeke melkita szerzetes külföldön. Őket muzulmán szomszédaik segítették mindvégig.
A falu szinte szimbóluma is lehetne a szíriai válságnak: síiták és szunniták álltak egymással szemben, összetűzésük a keresztényeket is sújtotta. Külföldi haderők kihasználták az ország instabil helyzetét és beavatkoztak. A csúcspont az volt, amikor a Hezbollah libanoni síita mozgalom is beavatkozott a szíriai hadsereg oldalán.
A libanoni határ közelében fekvő al-Qusair egyike volt az első településeknek, ahol tüntetéseket szervezetek a demokrácia védelmében, az Aszad-rezsim ellen, és bizottságot hoztak létre a vallási csoportok közötti összetűzések megelőzése érdekében. Ezek a bizottságok sok települést megvédtek az iszlám szélsőség hatása ellen.
Al-Qusairban mecsetek és templomok egymás mellett álltak mindig és állnak ma is. Nemrégiben azonban megszentségtelenítették a Szent Illés-templomot, amely pedig túlélte a helyi lázadók és a szíriai hadsereg összecsapásait, mert azok tiszteletben tartották a szent helyeket. A mostani rombolást egy 15 nemzet katonáiból álló csoport vitte véghez, és ezzel felkeltette a lakosság haragját. „Mi, muzulmánok, a templomokat szent helynek tartjuk, amelyeket tiszteletben kell tartani” – mondta Oszama Hasszán, muzulmán közhivatalnok. Elmondta, hogy a katonák a mecset minaretjét is felrobbantották.
A helybéliek úgy gondolják, hogy a muzulmán szunnitákból, síítából és keresztényekből álló népesség közötti ellentétet iszlamista gerillák szítják. Haragszanak rájuk, hiszen népeik mindeddig békében éltek egymás mellett, a temetőben sírjaik is egymás szomszédai – írja a Vatikáni Rádió olasz nyelvű honlapja.
Magyar Kurír
(tzs)