A Szociális Testvérek Társaságának interjunioratus programja

A budapesti nemzetközi vezetőségen kívül a programon kilencen Magyaroroszágról, hárman Romániából, egy testvér Szlovákiából, hatan Kubából, ketten Mexikóból, egy testvér Los Angelesből és egy testvér a Fülöp-szigetekről vettek részt.

Első nap a fiatal testvérek saját gyökereiket keresve visszatekintettek hivatásuk kezdeteire. Második nap megjelent a „Szociális Testvéri Karizma Fája” egy hatalmas lepedőn zsákvászonból, filcekből – mint „a folyóvíz mellé ültetett fa”. Így számol be erről az egyik testvér: „Ennek a fának kutattuk a gyökereit, ittunk az őt tápláló folyó vizéből, majd lassan elértünk az ágaiig, most nő a koronája saját életünket és a kerületeket, országokat jelképező kis ágacskákból. Hatalmas, gazdag, színes ez a fa, sokféle gyümölcsöt terem, a lombja pedig orvosságul szolgál (vö. Ez, 47).

A következő napokban tovább szemlélik ezt a fát, hogyan nő és bontakozik ki, hogyan táplálkoznak az ágak a gyökerekből, a különböző ágak milyen gazdagságban hordozzák a gyökerek éltető nedvét. Ezáltal és a közösségi csend, a közös liturgia, imáink gyümölcsének napi megosztása által épül az egység a testvérek között.

Az első 5 napos lelkigyakorlatos rész után még négy napot töltenek majd együtt, amelyben azt szemlélik majd, hogy a közös tapasztalatok által Isten mire hívja a résztvevőket, a fiatal szociális testvéreket a világ minden részéről.

Sztrilich Ágnes SSS/Magyar Kurír