A szűk többség hittant tanul szeptembertől

Ismeretes, hogy ősztől felmenő rendszerben, az első és az ötödik évfolyamon kötelező a két tantárgy közül valamelyik választása. A Népszabadság emlékeztet rá: Erdő Péter bíboros prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke korábban többször egyértelművé tette, hogy a „kötelezően választható” hittan bevezetése nem az egyház részéről merült fel igényként. A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői pedig a napokban nyilvánosságra hozták, hogy – mivel a hitoktatással kapcsolatban vannak nyitott kérdések – közös levélben kérnek felvilágosítást a kormányzattól, és szakértői egyeztetéseket javasolnak. A lap egyházi körökből származó információi szerint elsősorban a finanszírozás ügye bizonytalan.

A Népszabadság arra is kitér, hogy míg itthon a kötelező hitoktatás bevezetése is heves politikai csatákba torkollott, addig Spanyolországban már arról folyik a vita: a konzervatív Rajoy-kormány tervei szerint a jövőben osztályoznák a hittant, a jegy pedig beleszámítana a diákok átlagába, így befolyásolná az ösztöndíjakat és a továbbtanulási lehetőségeket. Ezzel szemben mind többen érvelnek úgy Spanyolországban: már így is túlságosan erős a katolikus egyház befolyása a társadalomban, ezt vissza kellene szorítani. Hasonló viták robbantak ki Lengyelországban is, ahol szintén fontos társadalmi kérdés a vallásoktatás. Felmerült ugyanis annak a lehetősége, hogy fajsúlyosabbá, érettségi tantárggyá tennék a hitoktatást. „A lengyel katolikus egyház nagy lendülettel harcolt ezért, de a kormány ellenállt, az oktatási miniszter kijelentette: a vallásoktatás nem része az alaptantervnek, s ezért nem került bele a választható érettségi tárgyak sorába sem” – írja a lap.

Magyar Kurír