Szűz Mária megjelenésének 150. évfordulóját ünneplik Csatkán

A hagyomány szerint Szűz Mária 1862. augusztus 22-én megjelent a csatkai Szentkúton egy remetének, akitől azt kérte, építsenek arra a helyre egy kápolnát, és menjenek a hívek oda zarándokolni. Azóta ezrek keresik fel minden esztendőben a kegyhelyet, és ismert cigány búcsújáróhellyé is vált.

A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozik.

Egykor pálos kolostor állt a faluban, azt 1357-ben említik először az írásos források. A virágzó kolostor az 1526-os mohácsi csatavesztést követő években pusztult el. A mai, Irgalmasság anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült. Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a XIX. század végétől őrzik, mégis lehet tudni egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról 1792-ből.

A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénulás ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak. Az utóbbi évtizedekben sűrűn  látogatott kegyhelyen éjjel a búcsúsok a templomban ájtatoskodnak.

Miséket magyar és német nyelven tartanak, ezen túlmenően pedig Csatka a hazai cigányság országos jelentőségű búcsújáróhelyévé vált. A szeptember 8-hoz, Kisboldogasszony napjához a legközelebb eső vasárnap igen sok roma hívő keresi fel, olyankor cigány nyelvű prédikáció is hallgatható.

Különösen sok zarándok érkezik Csatkára az utóbbi évtizedben a dél-szlovákiai magyar falvakból is. Csatkára vasúton nem lehet eljutni. A legközelebbi vasúti megállóhely, Bakonysárkány 15 km-re van a falutól a Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon. Közúton a Győr-Székesfehérvár közti 81-es számú főúton érhető el.

Magyar Kurír