Tagle bíboros nagyböjti gondolatai: Találékony anyák és a vallás túszul ejtői

Tagle bíboros előadásában arra figyelmeztetett, hogy világunkban egyre nagyobb a megosztottság, olykor még felekezetek körében is uralkodik, és sajnálatos módon egyesek a vallást is felhasználják a szakadékok elmélyítésére.

Az újabban hatalomra került populista vezetőkre utalva a bíboros kiemelte, hogy visszatérőben van a „hatalmas nagyfőnök” típusa, s az ilyen emberek közül egyesek „túszul ejtik” a vallást. Tudják, hol vannak az elégedetlenek fájó pontjai, s messiásnak állítják be magukat. A vallást is arra használják fel, hogy követőket szerezzenek maguknak.

Luis Antonio Tagle, aki a Caritas Internationalis elnöke is egyben, kiemelte, hogy Mindnyájan testvérek kezdetű enciklikájában Ferenc pápa több bekezdést is szentel a jelenségnek, ír a vezetőkről, akik azt állítják, hogy a népet védik, bár valójában csak egyetlen meghatározott csoport érdekeit védelmezik.

A bíboros hangot adott annak az aggályának, hogy a világjárvány még nehezebb helyzetbe hozhatja a szegényeket és a menekülteket, s ezért a Caritas Internationalis két dokumentumot is kiadott annak szorgalmazására, hogy a déli féltekén élő emberek könnyebben hozzájussanak a Covid-19-vírus elleni vakcinákhoz. „Remélem, a járvány megtanítja nekünk, hogy valóban összetartozunk egymással és a Földdel, s ami a világ egyik részén történik, annak egyetemes érvényű hatása lehet. Remélem, egyre nagyobb felelősséget fogunk tanúsítani egymás iránt.”

Bár a járvány korlátozza a hit gyakorlásának bizonyos formáit – mondta a bíboros –, kreativitásra is sarkallhatja a lelkipásztorkodást, különösen a családokkal kapcsolatban. Pontosan az a mostani nehézségek egyik forrása, hogy nem működnek a lelkipásztori segítségnyújtás bevett formái, de a korlátozások párhuzamba állíthatók a hitük gyakorlásában korlátozott keresztények történelmi sorsával is.

Különösen a japán rejtett keresztények példája indított meg – fogalmazott Luis Antonio Tagle –, akik kétszáz éven át egyházi struktúrák nélkül is megőrizték a hitüket:

Japán 19. századi újranyitásakor a francia hithirdetők elképedve tapasztalták Nagaszakiban, hogy még vannak hitüket őrző keresztények. A korlátozások közepette a családok, a laikusok, különösen a találékony anyák és nagyanyák adták tovább a hitet; igazán kreatívak voltak.

A szertartások és a hitoktatás akadályoztatása lehetőséget ad a keresztény élet azon dimenzióinak kidomborítására, amelyeknek nem szenteltünk kellő figyelmet: ilyen például a családok szerepe a hit átadásában. A járvány tükröt tartott elénk, amelyben megláthatjuk, melyek a gyenge pontjai keresztény nevelésünknek – hangsúlyozta a bíboros. – Alkalmasak-e a szülők családjuk, gyerekeik és unokáik keresztény nevelésére? Közvetíteni tudják-e egymásnak a hitet és tudnak-e missziós igénnyel viszonyulni egymáshoz?

Forrás és fotó: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala

Magyar Kurír