Tanulmányi nap a Kompendiumról

A tanulmányi napon részt vett az Püspöki Konferencia több tagja, egyházmegyei kateketikai referensek, a hittudományi főiskolák és egyetemek kateketika tanárai, valamint egyházmegyénként egy-egy küldött a katolikus és szerzetesi iskolákból.

A rendezvény elején Udvardy György püspök, az MKPK Hitoktatási Bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Kránitz Mihály „Hogyan lett az igehirdetés tanítássá? – A hit problémái a mai kultúrában” címmel tartott előadást, amelyben a Kompendiumban található kérdés-felelet módszerről adott történeti áttekintést, valamint beszélt a hitátadás kulturális nehézségeiről, az igazság és a tanítás kérdéseiről.

Székely János „A Kompendium teológiai hangsúlyai” című előadásában szólt a könyvben található képek jelentőségéről, és kiemelte a Szentatya azon szándékát, hogy hitünket ne csak megértsük, hanem szemléljük is. Mint elmondta, korunk relativizáló szemléletével szemben a Kompendium hangsúlyozza: az Egyház mindig is hitte, hogy Isten megismerhető, a hit titkai elérhetők, objektívek. A „Mivégre vagyunk a világon?” ismert kérdésre a Kompendium az eddigi katekizmusoktól (azért, hogy Istent megismerjük, imádjuk, szolgáljuk, és ezáltal üdvözöljünk – ez azt sejteti, mintha Istennek lenne szüksége ránk) némileg eltérően azt válaszolja, hogy Isten szeretetből alkotta a világot, az Õ jóságát akarta megosztani. Az ember lényege pedig, hogy képes befogadni Istent, a két világ tehát átjárható, a hit és értelem között harmónia van. Ez az optimizmus van a hitvallásban, és ez jelenik meg a Kompendiumban is.

Székely János elmondta, hogy a Kompendium milyen gesztusokat tesz a keleti kereszténység, a zsidóság és a protestáns egyházak felé, illetve, hogy milyen zsinati hangsúlyok, és milyen más teológiai finomságok találhatók benne, amelyekben a Szentatya tollának nyomát érzékelhetjük.

MKPK Hitoktatási Bizottsága/Magyar Kurír