Templomot építenek a Hortobágyon

Hazai – 2006. január 8., vasárnap | 16:51

Vajon miért épül templom a pusztában? Mi késztet különböző felekezetekhez tartozó embereket arra, hogy összefogjanak, templomot építsenek? Nehéz történelmi örökség, máig fájó sebek, derékba tört életek. Elfelejteni nem lehet, megbocsátani nagyon nehéz. Talán a templom, az imádság segít…

Az 1950 és 1953 között létesített tizenkét zárt internáló tábor a mai Hortobágyi Nemzeti Park területére esik. Tízezer embert „élt” ezekben a táborokban. 

 

A táborok létesítésétől a megszüntetéséig meghalt: kb. 300 fő
Elengedett gyerekek: 1200 fő
Elengedett betegek: kb. 300 fő
Becsült táborlétszám: 10 000 fő

Összesen kiszabadult: 7282 fő

Forrás: Hortobágyi kényszermunkatáborok 1950-1953 – Az áldozatok emlékére
Kiadja: a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete, Budapest





Közülük ma már nem sokan vannak életben, de néhányan, akkori fiatalok, akiket családjukkal együtt 1952-ben telepítettek a Borsós tanyára, templomot akartak építeni Hortobágyon.

Talán, hogy megszabaduljanak a múlt terhétől. Talán, hogy a csöndes ima segítsen nekik feldolgozni „békévé oldani” a múltat.

 

 

 


Az ő sorsukról szól Kovács Ágnes „Fáj a puszta lelke…” című írása, amelyet holnaptól olvashatnak Háttér rovatunkban.

MK