Tér és idő – három vallás közös kiállítása

A John Pawson angol építész által tervezett ciszterci monostort, a Zlatko Ugljen építész tervei alapján épült mecsetet, valamint a Hoefer Lorch+Hirsch építésziroda tervezte zsinagógát bemutató kiállítás 2007-ben Pannonhalmán volt látható, majd Budapest után ősszel Pécsett lesz  megtekinthető.

A kiállítás megnyitóján elsőként Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi beszélt röviden a zsinagógák történetéről. „A monoteizmus magját Isten Izrael kertjében ültette el” – mondta a főrabbi, s ebből nőtt ki a monoteizmus fája, s ágaiból többek között ez a három vallás, amelynek közös kiállítását láthatjuk. A történeti áttkeintés során Schweitzer József a helyi szentélyektől indulva vette végig a zsinagógák kialakulásának főbb állomásait egészen a XXI. századig. A zsinagóga – amely már a rendszeres istentiszteletre szentelt hely – feladata az istentisztelet és a tanítás. Szükség van szép templomokra, hiszen ezzel adunk kifejezést annak, hogy az ügyet, amelyért a zsinagógát építettük értékesnek, szépnek és fontosnak találjuk. A zsinagóga legfőbb dísze a benne imádkozó ember, aki kitárja szívét a Mindenható előtt, s ott erőre, vigaszra és reménységre lel.

Ezt követően Kondiné Anwar Klára, a Magyarországi Muszlimok Egyházának megbízottja elmondta, hogy ez a rendkívüli kiállítás betekintést nyújt a modern vallási építészetbe, a vallási színtérbe, ahol az imádság, az istentisztelet zajlik, s egyben lehetőséget ad egymás megismerésére. „Egyházunk tevékenyen résztvesz a vallási párbeszédben, amely a békés együtt-, egymás mellett élést szolgálja.”

Végül Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát tér és imádság kapcsolatáról beszélt, viszonyáról a mában: a zsidóságban, a kereszténységben és az iszlámban. „E három viszonyt egy-egy tér: egy modern zsinagóga, templom és mecset építéstörténetének valamint épületének bemutatása, továbbá a benne felhangzó imádság hozza elénk.”

„Kiállításunkkal végső soron az Isten utáni vágyat kívántuk bemutatni, amely évezredek óta él az emberben, s amely meg is jelenik a feléje forduló imádság gesztusaiban és hangjában, a Fenséges számára a világból kihasított tér kialakításában, és végül az imádás helyéül szánt épület esztétikájában.

A vallási terek elválaszthatnak bennünket, az Isten felé forduló vágy hangja, az imádság összeköt, mert Teremtőnkhöz kapcsol mindannyiunkat. Amikor a Teremtőhöz vonz, egymáshoz is közelebb jutunk, a szelídség, béketűrés és alázat cselekedeteit teremjük, és ekkor talán egymás arcán is meglátjuk Teremtőnk képmását. Emberi, testvéri közös méltóságunk ez az istenképiség. Fontos ez a felismerés, mert ez békénk záloga a 21. században.” – zárta megnyitó beszédét a főapát.

A kiállítás 2008. április 20-ig tekinthető meg a Művészetek Palotájában (Fesztivál tér, 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.)

(Várszegi Asztrik főapát megnyitó beszéde teljes terjedelmében olvasható Dokumentumok rovatunkban.)

Török Viktória/Magyar Kurír