A teremtő szeretet világossága

„A művészet szakrális tevékenység:
a szép eszközeivel bemutatott áldozat.
Anyaggal megjeleníteni az anyagot teremtő Isten világát,
a Paradiso fénylő ragyogását, éltető melegét,
ami nem a csillagok felett van, hanem bennünk él.
A művészet teremtés!
Az átélt mély lelki élmény vizuális megjelenítése...
A műnek az egész emberiség sorsát magába kell zárnia és hordoznia.
A művészet hódolat a mérhetetlen kozmosz végtelen művészének!”

Az április 4-én, csütörtökön 16.30-kor kezdődő megnyitón Snell György plébános, prot. kanonok, c. apát, a Szent Jobb őre és Gina Gianotti, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója köszönti a vendégeket. A kiállítást megnyitja: Varga Lajos püspök, a Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója, a Prokop Péter-díj fővédnöke és Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke.

A tárlatot Prokopp Mária művészettörténész mutatja be. Közreműködik Bodza Klára és a Villő énekegyüttes; kísér: Vedres Csaba. Kurátor: Bukta Norbert.

Az emlékkiállítást június végéig tekinthetik meg az érdeklődők.

Prokop Péter (1919 Kalocsa – 2003 Budapest) 1929 és 1937 között a kalocsai jezsuita gimnáziumban, majd 1937-től 1942-ig a kalocsai érseki szemináriumban folytatta tanulmányait. 1942. március 25-én, az Angyali üdvözlet ünnepén szentelték pappá. 1942-től 1945-ig Dunapatajon és Kecelen volt káplán. 1945 és 1948 között elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő-szakát. 1949-től 1956-ig Dusnokon, Mélykúton és Kiskőrösön szolgált káplánként. Ezalatt készült művei: Sükösd (1950), Bácsszőlős (1953), Bácsbokod (1953 és 1954 között), Baja-Kiscsávoly (1955), Szend (1955).

1957 és és 1960 között végzett a róma Accademia delle Belle Arti festő-szakán, Cipriano E. Oppo tanítványaként. 1958-ban festette a Pápai Magyar Intézet kápolnájának (Róma, Palazzo Falconieri) falképeit és a Keresztút táblaképeit, 1961-ben a kollégiumi kápolna szentélyfreskóját (Róma Nepomuceum), 1962-ben a Borgata André-templom (Róma-Cinecitta) homlokzati mozaikját. 1962-ben készült el mélykúti Szent Erzsébet-oltár. 1962-64-ben alkotta meg a Magyarok Nagyasszonya-templom (South Bend, USA, Indiana) falképeit, táblaképeit.

1964-ben a Magyar Népköztársaság és a Vatikán részleges megegyezésével megszűnt lakása a Pápai Magyar Intézetben (Via Giulia 1.).

1965-ben Zágon József létrehozta a Szent István Alapítványt, és Prokop Péter közreműködésével megkezdődött a Szent István Zarándokház építése. A művész 1967-ben festette meg a kápolna falképeit és üvegablakait. 1968 és 1972 között készítette el a Prima-Porta apácazárda templomának falképeit, üvegablakait és tervezte meg berendezését. A fatimai Szent István-kápolna 1970-ben elkészült üvegablakai tizenegy magyar szentet ábrázolnak. 1973-ban alkotta meg a toledói magyarok templomának (USA, Ohio) kupolafreskóját, mozaik-oltárképeit. 1974-ban készítette el a genazzanói Santuario della Madonna üvegfal-főoltárát. 1986-ban Szent Ferenc-oltárképet festett a kalocsai székesegyház számára. 1993-ban készültek el a fatimai Szent István-kápolna mennyezeti mozaikképei a szentélyben és a hajóban.

1999-ben hazaköltözött: 2003-ban bekövetkezett haláláig Csepelen, a kalocsai iskolanővérek Szent József Otthonában élt és alkotott.

Prokop Péter kilencezer művet hagyott ránk. „Rómában legfőképpen felfedeztem a Fényt, és föllobbant színeim átalakultak, megérlelődtek. Lángoló színeim azonban a szülőföldemé!” – mondta.

Főbb egyéni kiállítások: 1957 Róma Pal. Falconieri, 1958 Pal. Marignoli, 1973 Galleria Agostiniana, 1974 Galleria Pigna, 1974-75 Citta di Riva del Garda Galleria d’Arte, 1977 Bolzano Galleria di Piazza Domenicani, 1962 South Bend USA, 1974 Sydney, 1976 München, 1978 Augsburg. 1978-tól Magyarországon rendszeresen, évente több városban is. Műveinek állandó kiállítása látható Kalocsán, az Érseki Kincstárban, a csepeli Szent József Otthonban, valamint a római Szent István Zarándokházban.

Az Életünk (München) 1970-80-as években tette közzé Prokop Péter cikkeit. 1983 és 2002 között 17 kötet jelent meg: esszékkel, művészeti tanulmányokkal, rajzokkal, festmények reprodukcióival.

A Vatikáni Rádió magyar nyelvű oldalán Prokopp Mária művészettörténész ismerteti a pap és festő életútját, idézi fel művészi hitvallását.

Magyar Kurír