Ternyák Csaba: Húsvét az irgalmas Isten ingyenes ajándéka

2016. március 27. vasárnap 13:59

Ternyák Csaba egri érsek húsvétvasárnapi homíliáját olvashatják, amelyet a főpásztor a március 27-én az egri székesegyházban bemutatott ünnepi szentmisén mondott el.

Arrigo Poz: Krisztus feltámadása (2008)

Kedves Testvérek!

Szent Pál apostol a mai szentleckében örömhírt oszt meg velünk: „Krisztussal együtt ti is feltámadtatok” (Kol 3,1). Máshol pedig így fogalmaz: „az irgalomban gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket, bűneinkben halottakat” (Ef 2,4). Mindez annak a húsvéti örömnek a továbbgondolása és Krisztus követőire való alkalmazása, hogy Ő húsvétkor feltámadt a halálból. Szent Pál logikus érvelése ez: ha Krisztus feltámadt, akkor mi is feltámadunk. Ez húsvét világraszóló, örök érvényű üzenete! Ferenc pápa így fogalmaz: „Győzött a szeretet, győzött az irgalom! Mindig győz Isten irgalmassága!” (2013. húsvéti üzenet).

Az irgalmasság éve olyan ajándék az egyház számára, amely alkalmat ad a liturgikus év eseményeit az irgalmasság fényében újragondolni. Húsvétra úgy tekinthetünk, mint az irgalmas Isten ingyenes ajándékára a tékozló emberiség számára, amely az ősbűn révén fellázadt Isten ellen, és engedetlenségével mintegy kikérte magának az örökséget, amelyet a paradicsomkertben Isten rábízott, hogy gondozzon. Amikor Szent Pál az irgalomban gazdag Isten irántunk való szeretetéről és hozzánk való jóságáról beszél, akkor hozzáteszi, hogy itt a kegyelem túláradó bőségéről van szó, amely nem a mi érdemünk, hanem ajándék (vö. Ef 2,4-8).

Óhatatlanul eszünkbe jut a példabeszédbeli tékozló fiú atyja, aki elcsavargott fiát feltétel nélkül visszafogadja gyermekének, gyűrűt húz az ujjára, levágatja a hízlalt borjút, újra örökösévé teszi, új egzisztenciát, új életet ajándékoz neki. Mintha a feltámadás előképe lenne ez a történet! Tartsuk is meg elmélkedésünk homlokterében, miközben Krisztus feltámadásáról és a miénkről gondolkodunk!

Mi az irgalmasság? Az Ószövetségben elsősorban a bűnbocsánat az irgalom jele. A Kivonulás könyve szerint az „irgalmas és könyörülő Isten, hosszantűrő, gazdag kegyelemben és hűségben” (34,69). A nép elbukik, de Isten megbocsát és megadja az újrakezdés lehetőségét. Az Ószövetségben Isten irgalmasságának jele volt már az is, hogy Isten az elődök bűneit nem kérte számon az utódokon, az új nemzedék tiszta lappal kezdhetett. Mindez az Újszövetségben is érvényes, mi is dicsérjük Istent azért, mert megbocsát. Van azonban egy ennél is nagyobb jóhír: visszafogad gyermekének és saját isteni életét ajándékozza nekünk a feltámadásban.

A Szentírás nem egyszerűen irgalmasnak, hanem „irgalomban gazdag”-nak (Ef 2,4) mutatja be Istent, és itt a gazdagság azt jelenti, hogy nem takarékoskodik, nem fukarkodik irgalmával, hanem bőkezűen árasztja ránk. Már Krisztus keresztje és üdvözítő halála eklatáns bizonyítéka Isten hozzánk való irgalmának és irántunk érzett szeretetének. Az irgalomban gazdag Isten ajándékozó szeretetének nagysága azonban nem merült ki szent Fia értünk vállalt szenvedésében és halálában, amellyel szent Fia vérével bűneinket eltörölte és visszaadta ártatlanságunkat... Az irgalom nem a megbocsátásban éri el a csúcspontját, hanem Jézus feltámadásában, amely a mi feltámadásunknak is záloga, és egyben örök életünk biztosítéka. Az irgalomban gazdag Isten nemcsak megbocsát nekünk, nemcsak elengedi a bűneinkért járó büntetést, hanem még ennél is tovább megy: fehér ruhába öltöztet, illatos olajjal megken, asztalánál vendégül lát, Lelkét árasztja ránk, gyermekeivé fogad és örök életében részesít minket. A húsvéti esemény csúcspontja tehát ezért nem nagypénteken, hanem húsvétvasárnap hajnalban van, amikor a Jézus sírjához látogató asszonyok meghozzák a feltámadás örömhírét. Ez a nap, Jézus Krisztus feltámadása Isten irgalmasságának teljesen új, minden emberi képzeletet meghaladó megnyilvánulása.

Húsvét hajnalán az egész tékozló emberiség számára megnyílik egy új dimenzió. Isten nemcsak megbocsátja a bűneinket, nemcsak elfelejti a múltat, hanem új jövőt tár az ember elé, örök jövőt, amelyben a bűn miatti megsebzettségünk és rosszra hajló természetünk is gyógyulást lel. Ahogy a feltámadott test nincs alávetve többé a romlásnak, úgy a lélek számára is vége van a próbatételeknek, a kísértéseknek, az emberi gyengeségből fakadó kitettségnek és mintegy fixálódik a kegyelmi állapot a feltámadás utáni új teremtésben. Az ember szíve megtelik örömmel és hálával nagy Istenünk iránt, mert megértjük, hogy húsvét ünnepe a mi feltámadásunk és újjászületésünk napja is.

Szent II. János Pál pápa a 2000. évi nagy jubileumi szentévben a húsvét utáni első vasárnapot jelölte ki mint az Isteni Irgalmasság vasárnapját. Nem a nagyböjti időszakot választotta, mert azt akarta, hogy Isten irgalmasságában ne csak a bűnbocsánatot lássuk, hanem a feltámadás reményét. Valóban a feltámadt Jézusban van az új teremtés kezdete és eredete, amelyre mindannyian epedve vágyakozunk. Erről az új teremtésről szólva, egyszer Benedek pápa így fogalmazott: „Krisztus feltámadása – ha használhatjuk az evolúció elméletének nyelvezetét – a legnagyobb mutáció, a legdöntőbb ugrás egy új dimenzió felé, amely az élet és annak fejlődése hosszú történelmében valaha is történt, ugrás egy teljesen új létrendbe.”

Kedves Testvérek! Ez a hit ad erőt és reményt nekünk itt, a hitében meggyengült Európában. Ez a Krisztus feltámadásába vetett hit erősíti a Közel-Keleten, Afrikában és a világ más részein üldözött keresztényeket is egy olyan világban élni, ahol az értelmetlen brutalitás és gyűlölet egyre inkább eluralkodik. Imádkozzunk napjaink vértanúiért, hogy a próbatételben hűségesnek bizonyuljanak és hogy kihullott vérük a hit új vetése legyen, miként az ősegyház idejében.

Az Egyház ma újra meghirdeti ezt a reményt és minden embernek felkínálja a Jézus Krisztusba vetett hitet. Az Ő feltámadása új horizontot nyitott nekünk és az egész az emberiségnek. Ezért minden szentmisében megvalljuk: „Halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz“. Amen!

Fotó:

Ternyák Csaba/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
a-magyar-katolikus-puspoki-konferencia-kozlemenye-az-olaszorszagi-foldrenges-kapcsan
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye az olaszországi földrengés kapcsán

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának augusztus 24-én kiadott közleményét olvashatják.

2016. augusztus 24. szerda
ferenc-papa-engedjuk-hogy-jezussal-egyutt-mi-is-megrenduljunk
Ferenc pápa: Engedjük, hogy Jézussal együtt mi is megrendüljünk!

A Szentatya augusztus 24-én kivételes módon nem tartott katekézist a szerdai általános kihallgatás keretében, hanem az olaszországi földrengés áldozataiért imádkozott.

2016. augusztus 24. szerda