Ternyák Csaba Keszthelyen: Az imádság csendjében találkozunk az élő Istennel

2017. július 16. vasárnap 16:58

Búcsút tartottak Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, július 16-án a keszthelyi Kis Szent Teréz kármelita bazilikában. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Ternyák Csaba egri érsek volt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A keszthelyi kármelita bazilika közösségének tagjai és a zarándokok idén is teljesen megtöltötték a Kis Szent Teréz-bazilikát a Kármelhegyi Boldogasszony-búcsú ünnepi szentmiséjén. A liturgia elején Paweł Denisiewicz OCD plébános, valamint a plébániai tanácsadó testület világi elnöke köszöntötték az egri érseket, megköszönve, hogy vállalta a hosszú utat, és együtt köszönthetik a Kármelhegyi Boldogasszonyt. Ternyák Csaba kifejezte, örömmel jött, maga is a sok-sok zarándok egyikeként érkezett a búcsúra.

Homíliája elején a főpásztor a szentmise evangéliumához kapcsolódva, melyben Jézus a kereszten Jánosra bízza a Szűzanyát, felidézte: és a tanítvány attól az órától fogva a házába fogadta őt. Mit jelent ez: valakit a házunkba fogadni? Azt, hogy megosztjuk vele az életünket, felelősséget vállalunk érte, sorsközösséget vállalunk vele. Jézus, amikor Jánosra bízta édesanyját, egyúttal mindannyiunkra bízta őt, és ugyanakkor minket is rá bízott, ő lett a mi mennyei édesanyánk, egyenként, külön-külön mindannyiunké.

Ternyák Csaba emlékeztetett, Jézus feltámadása és mennybemenetele után elküldte a Szentlelket ajándékul, hogy megalkossa az Egyházat, az ő titokzatos testét, melynek mind tagjai vagyunk. Mi magunk vagyunk az Egyház, akik a keresztség által új teremtményekké váltunk, és akiket táplál a mi Urunk az örök élet kenyerével, az Eucharisztiával.

Milyen nagy kegyelemben van részünk, hogy most három éven át készülhetünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, és szüntelenül erre a nagy titokra, testünk-lelkünk táplálékára irányíthatjuk figyelmünket. A 2020-as budapesti eucharisztikus világkongresszus jelmondata ez: „Minden forrásom belőled fakad” – emelte ki a főpásztor, és arra biztatott, gondolkodjunk el azon, mi valójában a mi életünk forrása, és tekintsünk a Kenyérre, mely táplál és éltet.

Ismét Máriáról szólva az egri érsek elmondta, VI. Páltól származik a „Mária, az Egyház Anyja” titulus. És valóban, a Szűzanya mindannyiunk anyja, egyenként, külön-külön és a népeké is. Szent István király elsőként ajánlotta fel népét Máriának, és sokan követték őt. Így, égi édesanyánk által testvérek vagyunk: testvérek az európai népek. Nem véletlen, hogy Európa zászlaján is a Szűzanya szimbóluma látható.

És milyen sokféle formában és névvel tiszteljük a mi Urunk édesanyját – mutatott rá Ternyák Csaba, majd felidézte, hogy bencés diákként Győrben, a kármelita templomban találkozott igazán először a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletével. És a győri kármelita templom különösen is fontos lett számára, mivel ott temették el Apor Vilmos püspököt, akinek boldoggá avatási eljárása idején posztulátorként tevékenykedett.

Mária az út az ő Szent Fiához, segít, hogy felfedezzük a szív titokzatos mélységét. Merjünk mélyre ásni, és a szív mélyén felfedezni, mint Avilai Szent Teréz, a „belső várkastélyunkat”, hogy ott együtt lehessünk az Úrral az imádság által – buzdított az érsek. – Az imádság a lélek lélegzetvétele, szükségünk van rá. A kármelita rend csodálatos öröksége a rácsodálkozás az Atya és a Fiú közti egységre. Jézus, amikor imádkozott, mindig felment egy hegyre, és ott magányosan, az ő belső várkastélyában fordult az Atyához. Szeretnénk mi is mélyre ásni, és eljutni a mi saját belső várkastélyunkba, az Istennel való mély találkozáshoz. Ahogy az első remeték, akik az imában és a magányban keresték az élő Istent. Mi is találkozhatunk vele, és az élő Istennel való személyes találkozásaink újra és újra megerősítenek bennünket. Lisieux-i Szent Teréz, akinek ezt a csodálatos bazilikát szentelték, nehéz, hitellenes kísértéseket élt át, de bele tudott kapaszkodni az istenélményekbe, melyeket a személyes találkozások során átélt. Mi is kapaszkodjunk a mély imádságba, és a találkozások során átélt istenélményeinkbe.

Kilencven éve tették le e templom alapjait. És azóta mindig voltak, akik továbbvitték itt a kármelita lelkiséget. Mennyi kegyelem áradt ki innen! A híveket, a kármelita rend tagjait, mindannyiunkat a Kármelhegyi Boldogasszony oltalmába ajánlom. Hogy az imádság csendjében találkozhassunk Istennel és tudjunk belekapaszkodni ebbe az élménybe – zárta szentbeszédét Ternyák Csaba.

A szentmise végén a Kármelhegyi Boldogasszony közbenjárását kérték a jelenlévők a főpásztor vezetésével, majd körmenetben, énekelve és imádkozva hordozták a Szűzanya szobrát Keszthely utcáin.

Boldogságos Szűz Mária, Kármelhegy ékessége és fénye, ki különösen kegyes szemmel tekintesz arra, aki áldott ruhádat viseli, tekints reám is kegyesen és fogadj oltalmad palástja alá.

Erősíts hatalmaddal, világosítsd meg lelkem homályait bölcsességeddel, s gyarapítsd bennem a hitet, a reményt és a szeretetet. Ékesítsd föl lelkemet kegyelmekkel és erényekkel, hogy isteni Fiadnak mindenkor kedve teljék benne.

Állj mellettem életemben, vigasztalj meg halálomban édes jelenléteddel és mutass be a Szentháromságnak mint gyermekedet és ájtatos szolgádat, hogy a mennyországban örökké dicsérhesselek és áldhassalak. Ámen.

Üdvözlégy 3x
Dicsőség

Fotó: Borsodi Henrietta

Borsodi Henrietta/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Vezető híreink - olvasta már?
krisztushoz-ragaszkodo-elet-halaadas-seregely-istvan-nyugalmazott-egri-ersek-30-puspok
Krisztushoz ragaszkodó élet – Hálaadás Seregély István nyugalmazott egri érsek püspöki jubileumán

Seregély István nyugalmazott egri érsek püspökké szentelésének harmincadik évfordulója alkalmából hálaadó szentmisét mutatott be július 25-én az egri bazilikában Ternyák Csaba egri érsek, Katona István nyugalmazott egri segédpüspök és számos paptestvér koncelebrálásával.

15:10
erdelyi-zsuzsa-kiallitas-esztergom
Lelki házikincstár – A népi vallásosság tárgyait bemutató kiállítás Esztergomban

Menyasszonyi koszorúval keretezett Szűz Mária-kép; betlehem palóc viseletben; élet és halál kettőse: Janus-arc a rózsafüzéren; fából készült, kézzel faragott, sírban nyugvó Krisztus… A vallásos néphagyomány tárgyi emlékeiből nyílt állandó kiállítás május végén az esztergomi Szent Adalbert Központban.

2017. július 25. kedd