„A testben élünk” – 22. Nemzetközi Biblikus Konferencia Szegeden

A konferencia védnökei: Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Joachim Gnilka és Fodor György, a PPKE rektora.

A téma: „A testben élünk”

A mai közbeszéd különös nézeteket vall az ember testéről és testkultúráról, ezért általában testellenesnek képzelik el a vallásokat, különösen a keresztény vallást. Sokan úgy vélik, hogy a Biblia is eleve testellenes és a lélek egyoldalú felértékelése miatt lenézi az emberi testet. Ennél azonban sokkal összetettebb a kérdés. A test és lélek fogalmának merev szétválasztása ugyanis a görög filozófián keresztül került bele a keresztény teológiába, és a test haláláról és a lélek örök életéről szóló tan is ennek a következménye.

A Biblia a testre ugyanis két különböző szót használ, másként nevezi az élettelen testet, mindössze húsnak tartva, és másként az életet hordozó testet, amelynek pszichikus funkciókat is tulajdonít. A zsidó szövegek a test nélkül nem tudják elképzelni az embert, sokat beszélnek a test és a lélek kölcsönhatásáról, ezért a halál utáni létet árnyszerű létnek tartják. Amikor az újszövetségi szövegek lélekről beszélnek, azt mindig az ember szellemi szférájának irányultságával kapcsolják össze. Ha a lélek Isten felé irányul, akkor szent lélekről beszélnek, ha pusztító jellegű, akkor démonokról szólnak. Az isteni rész az emberben az Isten „lehelete” (Ter 2,7) nemcsak élővé teszi a testet, hanem meg is szenteli. (Jób 8,19; Zsolt 103,14; Ez, 37,5-10). A témát a keresztény egyházban leginkább Pál apostol fejtette ki. Amikor a test uralmáról beszélt (1Kor 15,44-49, Gal 4,13, Róm 7,24 8,5-8) akkor az ember ösztönös, önpusztító dimenzióiról beszélt, amikor pedig a lélek gyümölcseiről szólt (Gal 5,19-22), akkor az egész testi-lelki ember pozitív irányultságáról szólt.

Az evangéliumok Jézusnak nemcsak a lelkéről beszéltek, hanem testi megnyilvánulását is leírták, sőt azt tartották nagyra, hogy benne az Isten Igéje hús-vér emberré lett (Jn 1,14). Ezért kell a kereszténynek gondoznia a testét, amely a feltámadáskor teljesedik ki. Mert nemcsak a lélek, hanem a test is feltámad a keresztény elképzelés szerint. A test ellen elkövetett bűnöket azért ítéli meg súlyosabban Pál, mert azok a testi károsodás miatt az ember személyiségében mélyebb nyomot hagynak. Sőt, amikor Pál a keresztény közösség egységét akarja leírni, akkor is sajátos értelemben használja a test fogalmat, miszerint az egyháznak is Krisztus testévé kell válnia.

E köré az aktuális és izgalmas téma köré rendeződnek az idei konferencia előadásai.

Neves előadók

A 22. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciára az előadók Prágából, Budapestről, Tsukuba-ból (Japán), Bécsből, Münchenből, Zágrábból, Kolozsvárról, Győrből és Gyulafehérvárról érkeznek, jól reprezentálva a Kárpát medencei magyarokat és az európai és ázsiai biblikusokat.

A konferencia kiemelkedő előadója a nemzetközi szaktekintély Joachim Gnilka müncheni professzor a pápai biblikus bizottság tagja. Számos könyvét fordították magyarra, ezenkívül díjat alapított, amelyet először Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek ítélte oda a nemzetközi zsűri. 

A konferencia történetéről

Az elmúlt 22 évben csaknem 3105-en voltak kíváncsiak az összejövetelre, 230 előadás hangzott el, s konferencia előadásaiból 20 kötet jelent meg. Az eddigi összes előadó csaknem fele, 114 professzor érkezett külföldről. A konferenciát először Valentiny Géza Bécsben élő prelátus, majd a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, ezt követően Gyulay Endre püspök, később magánadományok, majd pedig Kiss-Rigó László püspök támogatta.

A jelentkezési lap, valamint a program letölthető innen. Jelentkezés e-mailben: benyik[kukac]gfhf.hu.

Szeged-Csanádi Egyházmegye/Magyar Kurír