Testet öltött az Irgalom, hogy bennünk tetté váljon – Éjféli szentmisék egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be az éjféli szentmisét december 24-én a debreceni Szent Anna-székesegyházban, ahol a hagyománynak megfelelően 23 órától a hívek karácsonyi énekeket énekeltek, és az egyházközség akolitusainak tolmácsolásában ünnepre hangoló elmélkedések hangzottak el.

A szentmise bevezető gondolataiban a főpásztor hálás szívvel köszönte meg Istennek, hogy idén közösen ünnepelhetjük a karácsonyt.

A szentmisében megemlékeztek az elmúlt évben elhunytakról. Palánki Ferenc püspök arra kérte a híveket, hogy együtt imádkozzanak értük, hogy új reményt kapjanak Urunk, Jézus születéséből, hiszen

ő azért lett emberré, hogy Isten gyermekei legyünk, Isten gyermekeinek pedig örök élete van.

Ezen a napon Jézus Krisztus születésnapját ünnepeljük, mégis egymást ajándékozzuk meg – emelte ki homíliájában a megyéspüspök. – Jézus születésnapja egyben mindannyiunk születésapja, hiszen Isten Fia világra születésével mi az örök életre születhettünk meg.

Fotó: Kovács Ágnes

*

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában mutatott be éjféli misét. A főpásztor úgy fogalmazott: Isten fiúként jön a világba, hogy Isten gyermekeivé tegyen bennünket. Milyen csodálatos ajándék!

Isten ma ámulatba ejt minket, és mindannyiunknak ezt mondja: te egy csoda vagy!

A születésünk után a második csoda a keresztségünkben valósult meg, amikor Jézus testvérei és Isten gyermekei lettünk. Így lett Jézus születésnapja valamiképp mindannyiunk születésnapja.

Amikor már lassan két éve a járványról szóló rossz hírek árasztanak el bennünket, és amikor nemcsak a testet, hanem a lelket és elmét megfertőző betegségekkel is szembe kell néznünk, nagy szükségünk van a jó hírre, hogy megszületett az Úr Krisztus Dávid városában, hiszen a világnak szüksége van a Gyógyítóra.

Az Egyház nem egy Jézus emlékét ápoló társaság, hanem az Ő titokzatos teste, amelyben Ő él tovább az idők végezetéig – mutatott rá Ternyák Csaba érsek, hozzátéve: Jézus a feltámadása után sem hagyott itt bennünket, hiszen ott van az Eucharisztiában, a Szentírásban, az imádkozó közösségekben, a papban, a megkeresztelt emberben. Fedezzük fel és erősítsük egymásban azt a csodát, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk!

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás szenteste, a budapesti Szent István-bazilikában bemutatott éjféli szentmisén. A szentmisén koncelebrált Michael August Blume SVD apostoli nuncius és Mohos Gábor segédpüspök, a bazilika plébánosa.

Erdő Péter szentbeszédében rámutatott: A betlehemi gyermekben tanítványai majd felismerik a Krisztust, az ősidők óta megígért megváltót, a Szabadítót. Lukács evangéliumában már az angyali üdvözlet meghirdeti, hogy Mária olyan gyermek édesanyja lesz, aki elfoglalja atyjának, Dávidnak trónját és örökké fog uralkodni. (vö. Lk 1,32-33; Iz 9,6) Ezt az ígéretet találjuk Izaiás próféta jövendölésében, akinek a sejtelmes szavai a karácsony fényében felragyognak és mélyebb tartalommal telnek meg az egész emberiség számára. A próféta azt ígéri, a gyermek, aki majd születik, csodálatos tanácsadó, erős, Isten, az örökkévalóság Atyja és a béke fejedelme lesz. (Iz 9,5)

Sokat beszélünk, kell is, hogy beszéljünk a szeretetről, mert hamar megfeledkezünk róla. Talán nem is gonoszságból, hanem azért, mert magunkba süppedünk, mert nehezünkre esik messzebbre látni a saját problémáink körénél. Szóval elszigetelődünk. Pedig az embernek alapvető igénye és vágya, hogy szeressék és szeretni tudjon. A csecsemő már öleli az édesanyját és vágyik rá, hogy valaki felvegye és ölében dajkálja, különben esetleg metsző hangon sírja át az egész éjszakát.

Isten mutatta meg, hogy az embernek ezt a tulajdonságát Ő akarta, Ő vállalja, Ő lesz az, aki igazán megfelel vágyainknak. Szeretetet akar adni és azt akarja, hogy mi is szeressük őt.

A főpásztor homíliája teljes terjedelmében ITT olvasható.

Fotó: Lambert Attila

*

Győri Egyházmegye

Karácsony éjjelén ünnepi szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban Veres András megyéspüspök. A főpásztorral koncelebrált Böcskei Győző székesegyházi plébános és a Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elöljárói, Reisner Ferenc rektor, Bognár István spirituális és Kálmán Imre prefektus.

Az evangéliumban azt hallottuk, hogy az angyalok dicsőítették a betlehemi pusztában Istent, mert teljesítette a prófétai jövendöléseket. Mi magunk is azért vagyunk itt, hogy az angyalokkal együtt dicsőítsük Istent a megtestesülés ajándékáért, ami Fiában, Jézus Krisztusban valósult meg. Azért jöttünk el a templomba, mert érezzük, hogy nem elég csak otthon ünnepelni, hiszen itt más az ünnep is. Az Oltáriszentségben egészen valóságosan találkozhatunk Jézus Krisztussal – hangsúlyozta Veres András megyéspüspök.

Minden akadályozó tényező ellenére nem hallgathatunk karácsony örömhíréről. Az ateista ideológia ma erőszakosan el akarja torzítani karácsony ünnepét – ne is használjuk a szót, karácsony, és ne adjunk bibliai nevet gyermekeinknek –, de nem tud bennünket elhallgattatni. Jeruzsálemi bevonulásakor azt kérték a farizeusok Jézustól, hogy intse csendre a tanítványait és a tömeget. Jézus azonban azt felelete nekik: „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni” (Lk 19,40). Többektől hallom rendszeresen a kérdést: Miért teszik ezt a keresztények ellenségei? A válasz roppant egyszerű. Minél inkább gyökértelenebb valaki, annál inkább kiszolgáltatottabb és manipulálható. Ha a fa nem ereszti mélyen gyökerét a földbe, akkor azt a vihar könnyen kitépi.

Az ember számára felfoghatatlan dolog történt Betlehemben. Szent Ágoston szerint kétféleképpen viszonyulhatunk ehhez az eseményhez. Az egyik lehetőség, hogy nagyon egyszerűen megemlékezünk arról, ami ott történt. A másik egy misztikus, lelki közeledés, vagyis igyekszünk megérteni, befogadni azt a titkot, amit Jézus születése jelent a számunkra.

Hogyan lehet befogadni, megérteni karácsony titkát? Képzőművészek, írók, költők sokféleképpen próbálták megközelíthetővé tenni. Assisi Szent Ferencet ez a vágy vezette Greccioban, ahol először játszatta el élő szereplőkkel a betlehemi jelenetet. Jól tesszük, ha otthon mi is felidézzük azokat a történeteket, énekeket, amelyek segítettek nekünk egykor megérteni karácsony ünnepét. Tegyük ezt, mert ha minket akkor segítettek, gyermekeinket, unokáinkat is segíteni fogják most. De ez ne csak egy múltba révedő emlékezés legyen, hanem figyeljünk arra, aki hozzánk akar jönni ma is. Ne zárjuk be magunkat saját istenképünk korlátaiba se. Isten mindig új módon akar hozzánk jönni.

A bővebb beszámoló IDE klikkelve érhető el.

Fotó: Németh Péter

*

Kaposvári Egyházmegye

Szenteste Varga László megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét a kaposvári Szent Kereszt-templomban.

A főpásztor prédikációjában az irgalomról beszélt:

Mária méhében testet öltött az Irgalom és megszületett azért, hogy bennünk, emberekben tetté váljon. Azért, hogy mi, akik egykor a harag gyermekei voltunk, átváltozzunk az irgalom edényeivé.

Jézus a hegyi beszédben boldognak mondja azokat, akik irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.

Boldogok azok, akik felismerik a körülöttük élők éhezését, szomjúságát, ruhátlanságát és nemcsak észreveszik, hanem enyhítik a szükségüket. Lehet, hogy sokan úgy gondolják: nálunk ez már nem probléma. Azonban tudok olyan testvérekről, akik nagyon hálásak, ha enni kapnak. Itt nem csak azokra gondolok, akik kénytelenek a kukákban turkálni, mert nincs betevő falatjuk.

Boldogok azok, akik megnyitják a szívüket és az ajtajukat az idegennek. Hatalmas a félelem mindenki szívében a mástól, a szokatlantól, az idegentől. Nem csak a szívünket, hanem házunk ajtaját is bezárjuk, hogy nehogy zavarjanak bennünket. Ma a világban több mint négyszázmillió testvérünk kénytelen az éhezés, a szomjúság, a katasztrófák és a háborúk következtében útnak indulni. Ennek csak egy százaléka indul Európa felé. A többiek más irányba indulnak. Férfiak, nők és gyermekek. Irgalmatlan világban élünk. Boldogok, akikben tetté válik az irgalom, mert nekik is irgalmaznak.

Boldogok, akik nem csak az irgalmasság testi, hanem a lelki cselekedeteit is gyakorolják. Ezek közül az első a bűnösöket meginteni, vagyis megtérésre hívni. Megmutatni nekik, hogy az az út, amelyen járnak, a pusztulásba és a halálba vezet. Boldogok, akik bátrak és nem ítélkeznek a bűnösök fölött, hanem az életre segítik őket szavaikkal, irgalmukkal, egységre törekvésükkel.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Kling Márk

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Az éjféli misét a székesfehérvári Szent Imre-templomban celebrálta Spányi Antal megyéspüspök.

Meg kell értenünk: az látja meg Krisztust, az ismeri fel Betlehemben, a jászolban, aki képes önmagából feladni valamit. Ezt tették a pásztorok, ezt tették a napkeleti bölcsek. Ők akkor felfedezték Krisztust – hangsúlyozta szentbeszédében Spányi Antal.

Krisztus azóta is velünk van, és ezt a gyermeket nekünk is fel kell fedezni.

Be kell fogadni, hogy a szeretete és békéje velünk éljen, és az ő szeretetét és békéjét továbbadjuk a világnak.

*

Váci Egyházmegye

Marton Zsolt váci megyéspüspök karácsonyi éjféli misét mutatott be a váci Fehérek templomában. A szentmisén a zenei szolgálatot a templom Szent Domonkos Kórusa, valamint a Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusa végezte.

*

Veszprémi Főegyházmegye

Udvardy György érsek a veszprémi Árpád-házi Szent Margit templomban mutatott be éjféli misét; koncelebrált Takáts István általános helynök, Tornavölgyi Krisztián érseki iroda igazgató, plébános valamint Tamás Zoltán káplán.

A főpásztor szentbeszédében úgy fogalmazott: Hívott bennünket az angyalok éneke. Meghallottuk ezt az éneket a szívünkben, az adventi készületben, a családi ünneplésben, az adventi jó cselekedetekben, szívünk vágyának, reményünknek fölfedezésében, s abban a várakozásban, vágyakozásban, hogy csak az Isten töltheti be mindazt, amire vágyunk, ami hiányzik nekünk.

Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön az embernek – akarjuk énekelni mi is. Akarjuk a szívünkben hordozni. Ebben teljesedik be mindannyiunk vágyakozása. Ez az ének örömet hirdet mindannyiunknak. Mert ma született a Megváltótok, az Úr Krisztus.

Az ősegyház azt a Krisztust ünnepelte, akit megfeszítettek, és aki föltámadott. Annak a Messiásnak a születését ünnepelték, aki betöltötte az Atya ígéretét. Mi is így vagyunk itt, ma élő Krisztus-hívők. A megfeszített és a föltámadott Krisztusnak, a megígért és közénk eljött Messiásnak a születését ünnepeljük.

Gyermekként született meg; beléphetett volna másképp is az ember életébe. Beléphetett volna oly módon is, hogy talán könnyebben észrevettük volna. De nem. Ő emberként, kisgyermekként akart belépni abba a világba, ahol mindent a hatalom, az erő, az érdek, valamint másrészről a reménytelenség és az elesettség, az ember szűkös gondolkodása irányított.

Az érsek hangsúlyozta: Ez az éjszaka, ami a húsvét éjszakájában értelmezhető, segít, hogy felismerjük életünk valóságát és méltóságát. A megtestesült Szeretetnek megfelelően akarunk dönteni és cselekedni.

Ez az éjszaka, ami virrasztásunk gyümölcse, megajándékoz bennünket az örömmel. Megajándékoz bennünket az Isten hűségébe vetett bizonyossággal. Megajándékoz bennünket a jövőnk biztonságával.

Mi is énekkel a szívünkben lépünk majd ki a templom kapuján. Mi is akarjuk énekelni, és cselekedeteinkkel megmutatni: dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön az embernek.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Magyar Kurír; Győri Egyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Szekesfehervar.hu/Székesfehérvári Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír