Tíz éves a liturgikus intézet

A liturgia Isten és ember kapcsolatának szentségi átélése – mondta köszöntő beszédében Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet (Malezi) tíz éves születésnapja alkalmából tartott ünnepi konferencián, csütörtökön, a Pázmány hittudományi karán.

Kuminetz Géza, a Központi Szeminárium rektora, a kar tanára előadásában, amely a hit ünnepeinek létesítéséről és elsősorban Krisztus Király ünnepéről szólt; így fogalmazott: az egyházi év kialakulása több évszázados folyamat volt, központja pedig az ige és az áldozat.

Kajtár Edvárd, a Malezi jelenlegi vezetője a középkori misekatekézisekről tartott előadást. Mint ennek kapcsán megjegyezte: nem lehet hitvalló életet élni elmélyült liturgikus élet nélkül. A Karoling-korban, a VIII-IX. században használt misemagyarázatok pedig egészen a II. Vatikáni Zsinatig hatottak a hittankönyvekre és a liturgia magyarázatára. Több misekommentár is fennmaradt ebből az időből, többük egymással vitázik, még olyan is akadt, hogy saját papja vitázott egy püspökkel. Divatban volt az allegorikus magyarázat, aminek célja a cselekmény és az annak kapcsán bennünk felmerülő érzések közti kapcsolat kifejezése, magyarázása volt, de sokszor erőltetetett magyarázatokat adott. Kajtár Edvárd hozzátette: nem szabad a liturgiát a liturgia nélkül magyarázni, jó tudni, hogy előttünk kik és mit magyaráztak, azaz ismerni kell a forrásokat, ahogy a középkorban is ismerték és használták a patrisztikus örökséget.

Pákozdi István egyetemi lelkész, a rendezvény moderátora ezzel kapcsolatban megjegyezte: mostanában elterjedt, hogy a mise közben magyarázzuk a misét, ez pedig helytelen gyakorlat. A misét a mise előtt, után, esetleg hittanórán kell magyarázni, nem pedig a mise közben.

Kovács Ervin Gellért premontrei szerzetes, liturgikus a premontrei rend liturgikus hagyományáról beszélt, hangsúlyozva, hogy központi szerepet játszik a rend lelkipásztorkodásában a liturgia, az, hogy a hívek bekapcsolódhatnak a zsolozsmába is. Kiemelte, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a latinra és a gregoriánra, amit a II. Vatikáni Zsinat is hangsúlyozott, és ami sikeres lelkipásztori gyakorlatnak bizonyult.

Földváry Miklós, az ELTE BTK latin tanszékének adjunktusa, a régi rítusnak elkötelezett Szent Mihály Laikus Káptalan egyik vezetője személyes történetét mesélte el, azt, hogy a liturgikus szövegek miként vezették vissza az Egyházba és a hithez. Leszögezte: a liturgia nemcsak következménye, hanem előzménye is a hitéletnek; sok hittartalmat előbb fejezett ki az Egyház liturgikusan, minthogy megfogalmazta volna dogmatikusan. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a liturgia a választottak ügye, azoké, akik meg vannak keresztelve, akik az Egyház tagjai, és így a liturgia nem missziós terep. Rámutatott: az idegen nyelvű, latin szövegek tanulmányozása, mivel nehezebb és lassabb, ezért elmélyültebb és jobb megértést eredményezhet, amit saját példája is alátámaszt. A liturgia nem azonnal ható csodaszer.

Földváry kiemelte: a liturgia nem azonos a misével, a leginformatívabb, legtöbb szöveget megmozgató formája a zsolozsma, ami alkalmas arra is, hogy házi liturgiává váljon. A mise csak a liturgia csúcspontja, ami nem helyettesíti a többit.

Földváry előadása kapcsán szóba került a tridenti rítus is. Ezzel kapcsolatban az előadó kifejtette: jól ismeri a keleti liturgiákat, és így az a véleménye, hogy a modern liturgia töredékekre hivatkozik, amikor ókori elődöket emleget. Nem lehet cél egy eszményiesített IV. vagy XIII. századi állapot helyreállítása; a hagyomány lényege a folyamatosság, az, hogy folyamatosan kibontják, magyarázzák egy-egy gesztus, elem értelmét. Erre a nagy folyamra pedig a régi rítus segítségével van esélyünk rácsatlakozni. Persze ettől ez még nincs ellentétben az új rítussal, ez a kettő ugyanannak a rítusnak a két formája.

A konferencia délutáni szekciójában a Malezi egykori munkatársainak visszaemlékezései hangzottak el. Verbényi István atya, aki 2011-ig vezette az intézetet, felidézte, hogy mennyi feladata volt az induló intézetnek 2002-ben. Eleinte volt egy egyházzenei és egy liturgikus szekció, az elsőnek Varga László és Fabinyecz Veronika volt a felelőse, a másodiknak Káposztássy Béla jelenlegi szobi plébános és Füzes Ádám, aki ma a budapesti Szondi utcában található Szent Család-templom plébánosa. 2007-ben aztán beolvad az OLT az Malezibe, megörökölve annak a könyvtárát és irattárát. Verbényi atya felidézte, hogy számos konferencián, szimpóziumot rendezett a Malezi, és rengeteg könyvet adott ki. 2005-ben indult el a Praeconia liturgikus szakfolyóirat, amit jelenleg úgyszintén a Malezi ad ki.

Verbényi atya megemlékezése után Varga László atya, egyházzenész, Tardy László karnagy és Varga Valéria, a Malezi egykori munkatársa tartott visszaemlékezést, majd az ünnepi emlékülést Bosák Nándor vezetésével a napközi imaóra zárta.

Kapcsolódó:
Kajtár Edvárd: liturgikus előírások nélkül káosz lenne
Kajtár Edvárd: felülvizsgálják a magyar misekönyvet

SzG/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!