Ünnepi szentmise Boldog Gizella emlékére

A szentmise előtt érkezett meg a városba a Szent Korona, amelyet Boldog Gizella ereklyéjével együtt ünnepi körmenetben vittek a székesegyház előtti térre. A szertartáson több mint 400 pap vett részt, jelen voltak a Veszprémi Főegyházmegyéből, az ország különböző részeiből és a Passaui Egyházmegyéből érkezett zarándokok, a lovagrendek képviselői, valamint több közéleti személyiség, Veszprém város vezetői. A szentmise kezdetén Márfi Gyula érsek köszöntötte a vendégeket és a hazai híveket. Örömét és köszönetét fejezte ki, hogy ezen a jeles napon ilyen sokan eljöttek, és együtt ünnepelnek a főegyházmegye híveivel.

Az evangélium, valamint a hívek könyörgése két nyelven, magyarul és németül hangzott fel.

Szentbeszédében Erdő Péter bíboros kiemelte: ha rátalálunk Isten országára, az értelmet ad egész életünknek. Ilyen felfedezés volt a magyar nép számára is az evangélium igazsága. Minden történelmi tanúság arra utal, hogy Szent István és követői nem csupán politikából, a keresztény nyugathoz való közeledés miatt fogadták el a kereszténységet, hanem őszinte meggyőződésből. Ebben segítségére volt felesége, Boldog Gizella. Magyarországon Gizellát kezdettől fogva szentként tisztelték, hivatalos kanonizálására azonban hosszú évszázadokig nem került sor, erre 1975-ig kellett várni – idézte fel Erdő Péter.

Okkal tekintjük szentnek, boldognak azokat, akik máig tartó fundamentumokat teremtettek népünk számára. Tevékenységük, amely évezredeket bevilágított, a megtalált evangélium öröméből fakadt. Mert – ahogyan Máté Evangéliumában olvasható – öröm tölti el azt, aki kincset talál. És a megtalált kincs fényében minden más jelentéktelennek tűnik. Munkánknak – minden szürkeség és látszólagos eredménytelenség ellenére – ma is lehet örök értéke és értelme. Akkor találjuk meg ezt az értelmet, ha Krisztus szabadító halála és feltámadása fényében éljük az életünket, elismerjük Isten feltétlen hatalmát és szeretetét, és továbbadjuk jóságát az embereknek. Így előttünk a világ nem ágas bogas útvesztő, hanem jelzett utak értelmes hálózata, amelyek az Atya házába vezetnek.

Erdő Péter arra is emlékeztetett: Boldog Gizella személyében és az első magyar királyi családban a népek találkozását is szemlélhetjük. Németek, görögök, szlávok, Velencéből vagy a kijevi orosz birodalomból érkezők egyaránt hozzájárultak a magyar kereszténység születéséhez. A legjobbak között nem rivalizálás és féltékenység uralkodott, hanem tisztelet és testvéri szeretet. Ez kötötte össze a magyar szenteket. De az értékek képviselete akkor sem volt egyszerű: ki volt szolgáltatva a maradiságnak vagy az erőszakos újításoknak. De az isteni gondviselés a szentek halála után is megőrizte művük legfontosabb elemeit, egészen napjainkig. Beszéde végén Erdő Péter a magyarok Nagyasszonyának oltalmába ajánlotta hazánkat.

A szentmise végén Juliusz Janusz apostoli nuncius mondott beszédet. Utalt a Szentatya tegnap kezdődött szentföldi zarándoklatára. Mint mondta, ezen a zarándokúton Boldog Gizella oltalmazó közbenjárása is elkíséri a Szentatyát, hiszen ő is – mint Gizella királyné – bajor származású, és jól ismeri Boldog Gizella tiszteletét. Különleges figyelemmel kísérjük a Szentatya zarándokútját – fogalmazott Juliusz Janusz érsek – hiszen a Szentföldről indult el a kereszténység, a világ megváltása, a remény üzenete az emberiség felé. Boldog Gizella misszionárius volt: abban működött közre, hogy ez az üzenet Magyarországra is eljusson. Ma, halála után 950 évvel is látjuk, hogy eltörölhetetlen nyomokat hagyott a magyar nép életében. Ma, amikor oly sok válsággal és mindenekelőtt a hit válságával küzdünk, példaként kell tekintenünk a magyar szentekre – mondta Juliusz Janusz apostoli nuncius, aki végül a Szentatya áldását adta a jelenlévőkre és hazánkra.

A szentmise végeztével Boldog Gizella ereklyéjét és a Szent Koronát körmenetben vitték a székesegyház altemplomába, ahol a hívek ma még tiszteleghetnek előttük.

Erdő Péter bíboros és Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius beszéde teljes terjedelmében olvasható Dokumentum rovatunkban.

Magyar Kurír