
Az egykori pálos templomot zsúfolásig megtöltötték az ünnepi szentmisére érkezett hívek. A Jasna Góra-i kolostorból érkezett a rend általános rendfőnőke, O. Izydor Matuszewski, eljöttek az ünnepre lengyel pálos szerzetesek, pálos nővérek, a rend konfráterei és más szerzetesrendek képviselői.
A vendégeket és a híveket a szentmise kezdetén Bátor Botond tartományfőnök köszöntötte, emlékeztetve arra, hogy kevés olyan szerzetesrend van, amelynek története ennyire összefonódott volna a magyar nemzet történetével. Az, hogy a rend viszontagságos története ellenére ismét jelen van Magyarországon, reményre ad okot, hiszen Krisztus követése mindig átsegítette ezt a nemzetet a nehéz időszakokon. A tartományfőnök köszöntő szavai után felolvasták az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció Francis Arinze bíboros által aláírt levelét, amely arról rendelkezik, hogy a Kongregáció január 20-át – nem kötelező jelleggel – Boldog Özséb tiszteletének szentelt nappá nyilvánítja.
Erdő Péter bíboros szentbeszédének első részében a rend alapítását és az alapító Boldog Özséb esztergomi kanonok személyét idézte fel. Boldog Özséb kanonokként élelemmel segítette a város közelében lakó remetéket, és velük megbarátkozva saját papi küldetésében is felfedezte ennek a teljes odaadásnak a hívását. „Nem valamiféle pogány nosztalgia vezette őt a közösségi remeteéletre, hanem éppenséggel katolikus hite és műveltsége, az Itáliában kicsiszolódott és művelt kánonjog tisztelete, és azoknak a remetéknek a példája, akik között az ő korában már bizonyára szép számmal voltak a magyarok, de akiknek az elődei még Szent István idején Itáliából, Lengyelországból, Csehországból jöttek és akik a pusztaságban laktak” – fogalmazott a bíboros.
Boldog Özséb és követői a radikális Krisztus-követést választották, és ennek a szilárd és állhatatos magatartásnak az aktualitására mutat rá a felolvasott evangéliumi részlet is (Lk 9,57-62) – folytatta Erdő Péter. Az emberek többsége a mai Európában sem gondolkodik és él következetes keresztény módján. A hívőnek tehát vállalnia kell, hogy a kisebbséghez tartozik, hívő meggyőződése szerint él, és ez a következetesen vállalt meggyőződés szembeállíthatja őt a környezetével.
(Erdő Péter beszéde Dokumentumok rovatunkban olvasható.)
A szentmise végén a rend generálisa, Izydor Matuszewski szólt a rend történetéről, majd ajándékok átadására került sor: a generális atya a Czêstochowai Fekete Madonna kegyképet adományozta a magyar rendtartománynak, Erdő Péter bíboros, aki a rend konfrátere (tiszteletbeli tagja), egy levelet adott át, amelynek értelmében az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye a Sziklatemplom államtól visszakapott használati jogát a Pálos Rendnek ajándékozza. A szentmise a pápai és a magyar himnusz eléneklésével ért véget.
Neumayer Katalin/Magyar Kurír
Kép: Rochlitz Bernadett