Újvilág Passió Kecskeméten

Kecskemét arborétumában, az 1718-ban épült műemlék Mária-kápolna közelében a pálos rend történetének egy jelentős fejezete elevenedik meg: százhuszonhat pálos szerzetes részvétele az Újvilág felfedezésében. Kocsis L. Mihály és Cseke Péter szövegkönyve elsősorban az evangéliumra támaszkodik. Az előadás főbb szereplői a Kecskeméti Katona József Színház művészei. A Kecskemét Táncegyüttes Lukács László koreográfiáját mutatja be. Az előadás fővédnöke Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek.

1940-ben az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, a pálos rend visszaköltözött Magyarországra. Szentkúton telepedtek le, amely ekkor kapta a Pálosszentkút nevet. A mai Petőfiszállás, egykor Ferencszállás, a XX. században rövid ideig Pálosszentkút, Bács-Kiskun megyében és a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében fekszik.

A rend történetének egyik legjelentősebb fejezete: százhuszonhat pálos szerzetes részvétele az új világ felfedezésében, 1492-ben. Őket Mátyás királytól Izabella spanyol királynő rendelte Kolumbusz mellé azzal a feladattal, hogy tartsák a bátor hajósokban a lelket és majdan terjesszék a hitet a távoli földrészen. A magyar pálosok, a „fehérbarátok” ekként meghatározó szereplői voltak az Újvilág, Amerika történetének, úgy is, mint az európai kultúra és műveltség terjesztői.

Az Újvilág Passió Hadnagy Bálintnak 1511-ből származó, eredetileg pálos rovásírással magyarított passiószövegét használja alapanyagként, amelynek mai magyar nyelvű változata a közelmúltban vált ismertté Árva Vince pálos szerzetes munkássága nyomán.

A mű három részből épül fel: a kerettörténet alapvető konfliktusa szerint a katonák, a hódító hajósok kincsekért jöttek – míg a velük tartó szerzetes papok kincseket hoznak el ebbe az új világba. A „kincs” a keresztény hit, Krisztus Igazsága: ezzel akarják megismertetni a „pogány vadakat”, akik kíváncsisággal vegyes félelemmel, mégis egyfajta gyermeki nyíltsággal tekintenek a jövevényekre. A pálos atyák a szenvedéstörténet megismertetésével szeretnék beavatni a fogadásukra összesereglett bennszülötteket a nagy titokba; elmesélve Jézus Krisztus halálát és feltámadását, az áldozathozatal és az örökélet misztériumát.

A passió gerince maga a szenvedéstörténet, amely az Olajfák hegyétől a Golgotáig, illetve a sírba tétel utáni harmadik napig, a feltámadásig vezet. A játék szereplői részben a keretjátékból lépnek át az evangéliumba, köztük a Jézust megszemélyesítő, a nézők közül kiválasztott szereplővel, hiszen Jézus közöttünk járt. Nem egyszerű a feladat, hiszen ő lesz az, aki megkínzaték és keresztre feszítették – akinek meg kell halnia. Krisztus „szerepének” fölvétele az első és legfontosabb lépés a megélt hit felé. Az ő keresztjét felvenni: a megváltás része.

„Új parancsot adok nektek, hogy szeressétek egymást; ahogy én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról ismeri meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13, 34-35) – ezt az „óvilágból” érkezett legfontosabb üzenetet az „újvilágnak” is könnyű megértenie, hiszen a szeretet nemzetközi.

Kocsis L. Mihály és Cseke Péter szövegkönyve elsősorban az evangéliumra támaszkodik. A szerzők kevésbé ismert irodalmi forrásokat is felhasználtak. A szenvedéstörténet az evangéliumokra támaszkodó, többnyire szakrális – olykor mai nyelvre „lefordított” – szövegekben beszél; miközben az egészet oratórium-szerűen ölelik körül a középkor és az újkor találkozásának ősi magyar tizenkettesei: Hadnagy Bálint, egykori pálos rendfőnök verses elbeszélése, mely Szent Anzelm után íródott „egy jámbor lélek” verseként „Krisztus urunk életútjáról”; így alkotva egységes ívet a magyar nép Mária-kultuszában, Csíksomlyótól Kecskemétig.

Ezután, ó, Szűzanyánk, már csak öröm érhet,
Semmiféle fájdalom nem győzhet le téged,
Fiadhoz a zord halál többé nem férhet,
Kegyes anyánk, ne vond meg segítőkészséged.

Az előadás alkotói – főként a Kecskeméti Katona József Színház jeles művészei – nem csak a megközelítés újszerűségével, de a látvány-zene-koreográfia egységével is mai, magyar produkció megvalósítására törekszenek.

A koreográfiát Lukács László a Kecskemét Táncegyüttes vezetője, koreográfusa készíti. Az előadásban a táncegyüttes táncosai mellett kecskeméti lakosok is statisztaszerepet vállaltak. A zenét Kövi Szabolcs zeneszerző szerezte.

A helyszín a kecskeméti arborétum, melynek  területén áll az 1718-ban épült műemlék Mária-kápolna, oromzatos homlokzattal, azon fa huszártoronnyal, félköríves záródású kapukerettel. A kápolna jelentős búcsújáró hely. Szomszédságában, csodálatos természeti környezetben alakítják ki a játékteret, ami, az alkotók reményei szerint, minden évben helyszíne lesz a Passiónak.

Az Újvilág Passiót június 8-án és 9-én mutatják be Kecskemét arborétumában. Esőnap június 10. – szerepel a Kecskeméti Katona József Színház sajtóanyagában.

Katona József Színház Titkársága/Magyar Kurír

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a keretjátékban megfogalmazott súlyos tárgyi tévedéseket Bátor Botond Pálos tartományfőnöknek a Magyar Kuríron olvasható írása cáfolja.