Ünnepi szentmisével zárult a házasság hete Budapesten

2016. február 14. vasárnap 22:17

Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferens püspöke mutatta be a házasság hete rendezvénysorozat záró szentmiséjét február 14-én, vasárnap este a budapest-terézvárosi Avilai Szent Teréz-plébániatemplomban.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmisén nagy számban vettek részt házaspárok, a házassággal, családdal foglalkozó mozgalmak képviselői. Jelen volt Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész és felesége, Hegedűs Katalin, a házasság hete házaspár „arca” és Radnai Jenő, a Magyar Katolikus Családegyesület (MAKACS) elnöke.


A házasság hetét záró szentmisét szervező közösség, a Házas Hétvége nevében Szirmai Béla és felesége köszöntötték az egybegyűlteket. Kiemelték, a házasság hete gazdag programsorozata alkalmat ad arra, hogy megmutathatják magukat azok, akik kincsként tekintenek a házasságra.

Boldogan adjuk tovább ezt az értéket gyerekeinknek. Nem vagyunk sem különlegesek, sem tökéletesek, a hitünk, egyházunk adta kapaszkodók mentén építjük kapcsolatainkat – fogalmaztak, majd Ferenc pápát idézve hangsúlyozták: váljanak családjaink családegyházakká, mert a hit akkor növekszik, ha szeretet járja át. Köszöntőjüket közösségük jelmondatával zárták: Meg tudjuk változtatni a világot. 

Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész és felesége, Hegedűs Katalin örömüknek adtak hangot, hogy a házasság hete „arcaként” lehetőséget kaptak arról beszélni, amit kincsként élnek meg. Elmondták, hogy a Házas Hétvége mozgalom tanította meg őket, mennyire meghatározó az életben az, hogy milyen alapon folynak a mindennapi harcaik. A házasságukról szólva kiemelték Isten megszentelő kegyelmét, a hálaadás feladatát.

Bíró László a szentmise elején annak fontosságát fogalmazta meg, hogy továbbra is ünnepeljük a házasságot. Rámutatott, hogy a házasság hete iránti érdeklődés mutatja, a magyar társadalom számára fontos a házasságon alapuló család, van igény és vágyakozás az elköteleződésre.

Szentbeszédében a püspök az olvasmány, a szentlecke és az evangélium gondolataihoz kapcsolódva tanított a házasságról, a hozzá kapcsolódó feladatokról.

Az olvasmány ősi rituálét ír le: Mózes arra buzdítja az embert, vigye a termés zsengéjét Isten elé. A termés zsengéje különleges kincs volt a régi ember számára, ahogy az elsőszülött gyermeket is tisztelet övezte. – emlékeztetett Bíró László. – Ennek alapja az Isten iránt érzett különleges hála volt. Ha elhagyjuk a rituálét, ha elmaradnak a szertartások, a hálaadás, sok minden kimarad életünkből. Azáltal, hogy odatesszük a terményt Isten elé és megköszönjük, kifejezzük, hogy ez a termény nemcsak a föld termése, nemcsak az emberi munka gyümölcse, hanem Isten ajándéka. Az ember ezzel a hálaadással belehelyezi magát Isten szeretetébe, megéli a hozzátartozást, a gondoskodást, és a hálát adó ember otthon van az univerzumban.

A modern kor embere elfelejtette a hálaadást – mutatott rá a püspök, majd feltette a kérdést: Mit jelent hálásnak lenni, mennyire fontos a hála? Válaszban Ferenc pápát idézte: Hálát adni nem egyszerűen jólneveltség, jómodor kérdése, sokkal több annál. A hálaadás képessége az életszentség része, annak kifejezése a másik felé: tudom, hogy vagy, tudom, hogy személy vagy.

Sokan kérdezik, hogyan újulhat meg istenkapcsolatuk, házasságuk. El kell jutnunk kapcsolatainkban a személyhez, így újulnak meg a kapcsolataink egymás és Isten felé. A hit és a hitvesi szeretet találkozás egy eseménnyel, de egy személlyel is – fogalmazott Bíró László Benedek pápát idézve, majd rámutatott: hajlamosak vagyunk az eseményre koncentrálni, és a személyről elfeledkezünk. A hálában viszont a személlyel találkozunk. Ennek hiánya, a személytelenség, magányossá, kiszolgáltatottá tesz bennünket. Figyeljünk oda arra, hogy naponta hálát adjunk a boldog családokért, gyerekekért. 

A szentleckéhez kapcsolódva Bíró püspök a keresztény közösség identitást adó ismérvét hangsúlyozta: akik hittel vallják, Jézus az Úr, ráhagyatkoznak arra a valóságra, hogy Krisztus meghalt és feltámadt. Az ősegyház egy nagyon támadó, szembenálló világban tette ezt a hitvallást. A keresztény családot is ez a hitvallás, ez a hitre való ráhagyatkozás kell, hogy meghatározza.

Hitünket megvalljuk szóval, de megjelenik-e hitvallásunk személyes döntéseinkben, cselekedeteinkben, kapcsolatainkban? Mennyire vagyunk hitvallók, mennyire éljük a család evangéliumát? – tette fel a kérdéseket Bíró László, majd válaszul így fogalmazott: rá kell hagyatkoznunk Isten kezdeményező szeretetére.

A püspök idézte a földben elhaló búzaszem példáját: ha a szeretet aktusában meghalunk, mindig újjászületünk, majd hagsúlyozta: ez az igazi tanúságtétel, ez a szentségi házasság, a családegyház.

Jézus megkísértésének történetéből kiindulva arra kereste Bíró László a választ, miért veszélyes a kísértés, mi segít Jézusnak, hogy ellenálljon a csábításnak, és mi a jelentősége annak, hogy mindez a pusztában játszódik le.

A kísértés valamit felcsillant, valamit ígér, de ha enged neki az ember, egészen más jön ki belőle – figyelmeztetett a püspök. – A tisztánlátást az Atyához, az Íráshoz való hűség teszi lehetővé. Jézus megkísértésének története erről a hűségről szól. Megvan benne a döntés: jövök, hogy teljesítsem, amit kívánsz. 

A puszta, a sivatag a csend helyszíne, amelyre szüksége van Jézusnak. Erre a csendre, melyben a találkozás meg tud valósulni, a házaspárnak is szüksége van – figyelmeztetett a szónok.

Végül pedig a házasság hete mottójához – Szeretet: szenvedély és döntés – kapcsolódva rámutatott: a szenvedély nem gyorsan múló érzelem, lobogás, a szenvedély segít egyre mélyebben megélni a házasság lényegét, segít egyre inkább szeretni, a házastárshoz tartozni. Aki szenvedélyesen szeret, annak egész lényét átjárja a szeretet.

A házasság hete azt üzeni, mindig van honnan megújulni. Folytatódjék a házasság és család ünneplése a hétköznapjainkban is – zárta gondolatait a családreferens püspök.

Hagyomány, hogy a szentmisén összegyűlt perselyadományokat nehéz sorsú családoknak ajánlják fel. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a Fővárosi Önkormányzat csecsemőket, kisgyermekeket, fogyatékosokat befogadó gyermekotthona, a Kmety utcai csecsemőotthon kapta meg a házasság hetét lezáró szentmisén összegyűlt adományokat. 

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-gondoljuk-ki-az-irgalmassag-uj-cselekvesformait-szeretet-kepzeloerejevel
Ferenc pápa: Gondoljuk ki az irgalmasság új cselekvésformáit a szeretet képzelőerejével!

A pápa június 30-án általános kihallgatást tartott, melynek keretében az irgalmasság cselekedeteiről tartott katekézist az utolsó ítéletről szóló jézusi példabeszéd (Mt 25,31–46) alapján, majd beszélt nemrég véget ért örményországi, valamint közelgő grúziai és azeri látogatásáról.

2016. június 30. csütörtök
megrendult-a-hely-ahol-egyutt-voltak-fogvatartottak-zarandokoltak-szentkuti-kegyhelyre
„Megrendült a hely, ahol együtt voltak” – Fogvatartottak zarándokoltak a szentkúti kegyhelyre

Június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén tizenöt büntetés-végrehajtási intézményből százharminc fogvatartott gyűlt össze a mátraverebély-szentkúti kegyhelyen, az irgalmasság szentévében rendezett zarándoklaton. A nap lelkivezetője Bíró László püspök volt.

2016. június 30. csütörtök