„Nem úgy látok, nem úgy hallok. Kopok. Történnek velem a dolgok” - mondta Obendorf Beatrix SJC azt hangsúlyozva, hogy az idősebb embereknek jó volna előre készülni arra, ami vár rájuk. A Jézus Szíve Társasága testvérei hat évvel ezelőtt indították Életem integrációja – út életem egységéhez címmel három egységből álló lelkigyakorlatukat nyugdíjas korú nők számára.
Az alapokat a Sacre Cour közösség közvetítésével Magyarországra került németországi program adaptációja adta, melyben szerzetesek számára tartottak lelkigyakorlatot az utolsó időkre való felkészítés céljával. A Jézus Szíve Társaságának tagjai ezt továbbfejlesztve dolgozták ki az 55-75 év közöttieket megszólító lelkigyakorlatukat, melyet Bozsó Julianna SJC, a Szív Lelkiségi Központ vezetője és Obendorf Beatrix testvér vezetnek.
A lelkigyakorlat gazdag eszköztárral dolgozik. Képi meditációk, történetek, zene, kézműves technikák kísérik a folyamatot. Egyéni elmélkedések, páros beszélgetések, csoportos megosztások váltják egymást. Közösség formálódik. A közös kérdések segítenek elmélyíteni a témát, a megosztások egymás megértéséhez visznek közelebb. „Mély megosztások tanúi vagyunk, mely megtéréssé is tud mélyülni” – számol be tapasztalatairól Beatrix testvér.
„Mindig a mából, a valóságos helyzetből indulunk ki, abból, ahogyan most vagyunk” – kezdte háromszor öt napig tartó munkájuk bemutatását Obendorf Beatrix. A lelkigyakorlatozók egy útra vállalkoznak, saját életútjuk újraélésére. A középpontban az életük áll: emlékeznek, szembesülnek vele, átgondolják és átimádkozzák azt.
A belső út átalakulásait a természetből vett jelenségek segítségével élik át. Hogyan zajlik a változás a természetben, erre keresik közösen a választ, és viszik át mindezt a saját életükre. A kenyér és a bor - elindul a folyamat a mag elvetésével. A növény szárba szökken. Növekszik, csendben, Isten jelenlétében. Megérik a mag, beérik a gyümölcs. Aratják és szüretelik, majd őrlik és préselik. Milyen megőrletésen, milyen préseken mentem én keresztül? Hogyan vált belőlem másokat tápláló kenyér és bor?
A lelkigyakorlatos folyamat első egységében az emberben örökké élő gyermekkel foglalkoznak. Ebben a magzati kortól a serdülőkorig jutnak el. A második egység az érettség idejét tekinti át. Hogyan zajlott felnőtté válásom? A harmadik részre mindig ősszel kerül sor. A kert színes levelű fákkal vesz körül. Ahogy hullanak a levelek, úgy kísérjük mi is az idősödés folyamatát. Hogyan fogadom, hogy bizonyos dolgok már történnek velem? El tudom-e fogadni? Jöhet, felkészültem rá?
Nézzük meg a tüzet – mutatja be központi meditációjukat Beatrix testvér. A gyufa lángja meggyújtja a gyertyát. Majd tábortüzet rakunk. Fellobbannak a lángok, ég, lobog a tűz. A fa lassan parázslani kezd, végül hamuvá válik. Meg tudjuk-e látni az elmúlásban is az értéket? Hamuvá leszünk, vagy a másik világba költözünk, hazaérkezünk? Megfogalmazódik az, ami életemben a legfontosabb. A szeretet. Isten elé állva arról adunk számot, hogy bármi, amit tettünk, szeretettel tettük.
Az idei hármas találkozó második alkalmát júniusban tartották, a harmadik alkolomra novemberben kerül sor.
Trauttwein Éva/Magyar Kurír