A referendumon a máltaiak háromnegyede vett részt, és a válás melletti igenek csak szűk többséggel győztek, ugyanis körülbelül 52–54 százaléka szavazott a válás legalizálása mellett.
Ezt megelőzően a dél-amerikai Chile legalizált a válást, 2006-ban. Máltán egyébként a különélés elterjedt jelenség volt eddig is, ennek elismertetése hosszadalmas procedúra volt, ezért sokan külföldön váltak el, amit otthon is elismertettek. A szavazás a Magyar Nemzet szerint megosztotta a kormányzó Nacionalista Pártot is; a kormányfő, Lawrence Gozzi a nem mellett, az igenek ellen kampányolt.
A CNA korábban beszámolt róla, hogy a máltai püspöki kar a szavazás előtt figyelmeztetett: minden szavazó felelős Isten előtt a szavazatáért. Május 28-i pásztorlevelükben Paul Cremona érsek; Mario Grech, Gozo püspöke és Annetto DePasquale segédpüspök arra kérte a máltaiakat, hogy május 28-i szavazatukkal a házasságot és a családot támogassák. A püspökök kifejezik részvétüket a felbomlott házasságok miatt, de leszögezik, hogy a válás legalizálása nem megoldás a problémára.
Még korábban Stephen Schwartz, egy amerikai iszlám-szakértő, aki maga is a mérsékelt iszlám Hanafi-iskola követője, elmondta a CNA-nak, hogy szerinte a máltai törvények dekrisztianizálása, „modernizálása” olyan szekularizációhoz vezethet, aminek a radikális iszlám lehet a nyertese.
A kormányfő elmondta, tiszteletben tartja a döntést. A Munkapárt vezetője, Joseph Muscat szerint a döntéssel új Málta születik.
A máltai döntéssel, amelynek szellemében várhatóan a parlament megalkotja a válást engedélyező törvényjavaslatot: az utolsó olyan ország a Földön, ahol hivatalosan nem lehet elválni, a Fülöp-szigetek marad.
Magyar Kurír
(szg)