A vallási gyűlölködés miatt meggyilkoltak 75%-a keresztény

Az államnak – fogalmazott Tomasi érsek – védenie kell a vallásszabadságot, és olyan környezetet kell teremtenie, ahol az emberek élvezhetik e jogot. A vallásszabadság az egész társadalom számára érték. Gyümölcsei a békés egymás mellett élés, a nemzet egysége a pluralizmus közepette is, megnövekvő alkotókészség a közjó érdekében. A vallásszabadság megtagadása viszont aláássa a demokratikus törekvéseket, elnyomást szül, mígnem az elfojtott társadalmi indulatok tragikus módon robbannak ki.

A szentszéki diplomata a vallásszabadság három téves felfogására hívta fel a figyelmet. A vallásgyakorlás joga nem korlátozódik az istentiszteleti jogra – mondta, rámutatva a vallási intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatás és oktatás fontosságára.

A második téves felfogás a vallási tisztségekkel kapcsolatos. A hívő közösségeknek megvannak a maguk szabályai arra, kit tartanak alkalmasnak rá, hogy vallási tisztséget viseljenek vagy vallási, karitatív intézményekben szolgáljanak. Ezen intézmények nem állami ágazatok, hanem a civil társadalom részei, ezért, mint nem állami szereplőkre, nem feltétlenül érvényesek rájuk az állami tisztségviselők alkalmasságát meghatározó nemzetközi emberi jogi törvényi korlátozások – figyelmeztetett az érsek.

Végül rámutatott: egyesek félnek, hogy a szabad vallásválasztást és -gyakorlást azon az alapon kell tiszteletben tartani, hogy minden igazság viszonylagos, és saját vallásuk többé nem abszolút érvényű. Ez azonban félreértés; a vallás szabad megválasztásának joga az emberi méltóság tiszteletén alapszik. Az államnak lehetővé kell tennie, hogy mindenki szabadon kereshesse az igazságot – idézi Tomasi érseket a Zenit.

Magyar Kurír

(mk)

Kép: CNA