Vallási vezetők nyilatkozata: mindenki képes az együttélésre

Kitekintő – 2012. szeptember 13., csütörtök | 11:38

A Szarajevói Nemzetközi Béketalálkozón részt vevő egyházi vezetők aláírásukkal tettek tanúságot a béke iránti elkötelezettségükről. A háromnapos, Sant’Egidio közösség által szervezett rendezvény során konferenciabeszélgetéseket folytattak a világ aktuális kérdéseiről, problémáiról, lehetőségük nyílt egymás hitvilágának, kultúrájának mélyebb megismerésére, személyes kapcsolatok kialakítására, végül pedig kihirdették közös békenyilatkozatukat, amelyet az alábbiakban közlünk.

Mi, különböző vallásokhoz tartozó emberek a Sant’Egidio közösség és e szép, de sokat szenvedett föld ortodox és katolikus egyházának, helyi zsidó és muszlim közösségeinek meghívására gyűltünk össze Szarajevóban, ahol Európa utolsó háborúja zajlott. Erre a fájdalmas háborúra Szarajevóban sokan emlékeznek. Minden szarajevói ember és minden helyi közösség, vallási felekezet tudja és emlékezetünkbe idézi, milyen rossz dolog a  háború és milyen mérgezett örökséget hagy maga után. Minden erőnkkel igyekeznünk kell elkerülni, hogy belecsússzunk a gyűlölet, az erőszak, a háború ördögi köreibe. Szomszéd szomszéd ellen ne harcoljon azért, mert más valláshoz vagy más néphez tartozik. Ezen a földön ne történjen meg többé! Soha ne történjen meg többé a világ egyik részén sem!

Feltettük magunknak a kérdést: a különféle vallású és etnikumú emberek együttélése magában hordozza a gyűlölet és az erőszak csíráit? A válaszunk: nem. Nem így kell lennie. Még akkor sem, ha oly sok ország szenved az erőszaktól, a háborútól, a biztonság hiányától. Világunkban egyre több egymástól különböző ember kerül közel egymáshoz földrajzi értelemben. De ez nem elég. Mélyebb értelemben kell közel kerülnünk egymáshoz. Lélekben kell közel kerülnünk egymáshoz, a vallási különbözőségek ellenére is.

Különbözőek vagyunk. De mindannyiunk egyhangú meggyőződése: bárhol a világban lehetséges és gyümölcsöző a különböző emberek együttélése. Lehetséges Szarajevóban és lehetséges mindenütt. A jövőt felelősséggel kell előkészítenünk. A vallások szerepe ebben óriási. Ezekben a napokban Szarajevóban megélhettük a párbeszéd ajándékát és láttuk, hogyan építhetjük a jövőt.

Napjainkban, a gazdasági válság idején azonban nagyon erős a kísértés, hogy magunkba forduljunk, sőt, saját – múltbéli és jelenlegi - problémáink miatt más népeket vádoljunk. Így válik az egyik nép a másik számára idegenné, ellenséggé. Kialakul az ellenérzés, a harag, a félelem veszélyt hordozó kultúrája. De egyetlen nép sem ellenség: minden nép szenvedett, és a lelke mélyén minden nép jó! Mindenki képes együtt élni a másikkal!

A vallásoknak fontos feladatuk van: Istenről beszélnek az emberek szívéhez, megszabadítják a szíveket a gyűlölettől, az előítéletektől, a félelemtől és megnyitják a szeretetnek. Belülről változtatják meg az embereket. A vallások megtaníthatják az embereknek és a népeknek az együttélés művészetét, amelynek alapja a párbeszéd, egymás kölcsönös megbecsülése, a szabadság és a különbözőség tisztelete. Egy emberségesebb világot formálhatnak ezzel. Mert mindannyian egyformák vagyunk, és mindannyian különbözőek vagyunk.

A nehézségek előtt újfajta bátorságra van szükség. A távolba kell tekintenünk, ki kell alakítanunk a párbeszéd rokonszenves, barátságos, együttérző nyelvezetét. A közös nyelv lehetővé teszi, hogy úgy beszéljünk egymással, hogy meglátjuk a különbözőség szépségét, az egyenlőség értékét.  Isten akarata, hogy békében éljünk együtt. A gyűlölet, a megosztottság, az erőszak, a vérengzés, a népirtás nem Istentől való. A béke ajándékát kérjük Istentől az imádságban! Igen, adja meg Isten a világnak és mindnyájunknak a béke nagyszerű ajándékát! 

Szarajevo, 2012 szeptember 12.

Magyar Kurír

(tzs)