„A vallásszabadság a béke útja”

XVI. Benedek pápa 15 pontból álló üzenete újévi jókívánságokkal kezdődik, majd utalással az iraki keresztények ellen elkövetett merényletre. Ezt követi az üzenet törzsrésze, amelyben a Szentatya a vallásszabadság jelentését elemzi, majd a befejező sorok a békét mint Isten ajándékát és a jóakaratú emberek, elsősorban a hívek munkájának eredményét mutatják be – hangzott el Peter Turkson bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnökének ismertetőjében.

A pápa nem pusztán azért választotta üzenete témájául a vallásszabadságot, mert ez egyben az Egyház társadalmi tanításának is középpontjában áll, hanem azért is, mert a vallásszabadsághoz való elidegeníthetetlen és egyetemes jogot továbbra is sok veszély fenyegeti a világ számos pontján – hangsúlyozta Turkson bíboros. Ezek közé tartozik az agresszív szekularizmus, amely intoleráns Istennel és a vallásgyakorlat minden formájával szemben; a vallási fundamentalizmus, a vallás politikai célokra való felhasználása; a kötelező államvallás; valamint a napjainkban egyre jobban elterjedő kulturális és vallási relativizmus. A globalizációt is gyakran arra használják fel, hogy szegényebbé tegyék az emberi kultúrát, intoleranciát szítsanak, tagadva a vallásszabadságot. A Szentatya újévi békeüzenetében arra mutat rá, hogy a vallásszabadság védelme napjaink multikulturális, sokvallású és szekularizált világában, a béke megóvásának egyik módja.

A Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke kiemelte a pápai békeüzenet időszerűségét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, amelyet 1948-ban hirdettek ki, a tolerancia, a kölcsönös tisztelet, az igazságosság, a béke „magna chartája”. 18. cikkelye megállapítja: „Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát”.

XVI. Benedek pápa január elsejére, a 44. békevilágnapra írt üzenetében kifejti: a vallásszabadság egyetemes jogának tagadásához kapcsolódó események gyakran a kultúra, a politika, a vallás manipulálásán alapulnak. A vallásszabadságot olyan országokban is megsértik, amelyek jóváhagyták az ENSZ-nyilatkozatot. A vallásszabadság jogának tagadása elhomályosítja az emberre vonatkozó igazságot, megveti a személy méltóságát, veszélybe sodorja a többi jogot, és végső fokon veszélyezteti a világ békéjét.

A vallásszabadság a személy méltóságában gyökerezik – hangsúlyozta beszédében a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke. Az ember meghívást kapott a transzcendenciára, a vallásszabadság pedig azt a képességét és vágyát fejezi ki, hogy megnyílva Isten és embertársai felé törekedjen az önmegvalósításra. Kifejezi az élet értelmének keresését, valamint olyan értékek és alapelvek felfedezésére vezet el, amelyek mind az egyéni, mind a közösségi életet értelemmel töltik meg. Turkson bíboros emlékeztetett rá, hogy az egyház tanítása szerint a vallásszabadság a természetes erkölcsi törvényből, az emberi méltóságból fakad. Az állam és a közintézmények feladata, hogy elismerjék: ez a jog az embertől elválaszthatatlan, továbbá nélkülözhetetlen integritása és a béke szempontjából – szerepel XVI. Benedek pápa újévi békeüzenetének 8. pontjában.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(gj)