Van-e jövője a keresztény hitnek? – Megjelent az Új Ember Kiadványok legújabb kötete

2019. március 18., hétfő | 19:24

A Magyar Kurír Új Ember Kiadványok sorozatának legújabb, „Imádság ködben” című kötetében a kortárs teológia két meghatározó alakjának, Hans Joasnak és Robert Spaemann-nak a keresztény hit jövőjéről folytatott beszélgetését tesszük közzé. Kedvcsinálóként a fordító, Görföl Tibor előszavát olvashatják.

A keresztény hittel kapcsolatban jelentkező új fejlemények közé tartozik korunkban, hogy ma már nagyon nehéz a hit külső feltételeinek és körülményeinek számbavétele nélkül megőrizni és ápolni az egyénileg elfogadott kereszténységet. A múlt században még úgy tűnt, hogy a szerte Európában terjedő hitvesztés, vagyis az ateizmus jelenti az egyetlen és legfőbb nehézséget a kereszténység szempontjából, mára azonban, úgy tűnik, változni kezdett a kép.

Már az is ennek jele volt, amikor a legkiválóbb keresztény szellemek (például Joseph Ratzinger) arra hívták fel a figyelmet, hogy a hitvesztés nem egyszerűen csak a hívő emberek körül megfigyelhető jelenség, hanem a hit és a hitetlenség határvonala immár magukon a hívő embereken belül húzódik: senki sem állíthatja, hogy teljesen független lenne az ateizmus különböző kísértéseitől. Legkésőbb az új évszázadra azonban már az is kiderült, hogy a vallás és a vallásosság nemcsak eltűnőben van, hanem át is alakul, soha nem látott módosulásokon megy keresztül, elszakad a nagy vallási hagyományoktól, és új köntöst öltve az élet legkülönbözőbb területeit átszövi: „vallásbarát istentelenség” van kialakulóban (Johann Baptist Metz). Ezzel párhuzamosan, nagyjából harminc éve, az a kérdés is érdekessé kezdett válni, hogy miként jutott el a kereszténység ebbe az állapotba, ilyen körülmények közé: miért veszítette el meghatározó jelentőségét az emberek életében, legalábbis Európán belül, milyen formákban van jelen a világ különböző területein, és milyen válaszutak adódtak története során, amelyeknél rendre fontos változások következtek be szerkezetében és a világon belül elfoglalt helyében.

Éppen ezért az elmúlt néhány évben nagy történelmi elbeszélések születtek, amelyek általában a vallás és konkrétan a kereszténység sorsát igyekeztek érthetővé tenni a mai ember számára, mégpedig úgy, hogy teológiai és filozófiai szempontokon kívül társadalomtudományi, irodalmi, sőt akár biológiai megközelítéseknek is helyet adtak. Elsősorban a katolikus Charles Taylor, a katolikus Hans Joas és az anglikán Robert Bellah szerzett érdemeket a vallás és a hit történetének megvilágítása terén, de közismert tény volt, hogy a katolikus Robert Spaemann szintén határozott nézeteket vall a kereszténység újkori fejlődéstörténetével kapcsolatban. Ebben a kötetben a két nagy katolikus gondolkodó párbeszédének tehát a vallás és a hit történetének átfogó kérdései alkotják a hátterét (a könyv végén szereplő utószó egyébként mindkettőjüket részletesen bemutatja).

Beszélgetésük során kifejezetten teológiai problémák nem kerülnek szóba (nem hallunk a Szentháromságról és Jézus Krisztusról), de ezt nem érdemes hiányként elkönyvelni, mindketten annak bemutatására törekednek ugyanis, hogy milyen külső körülmények között hisz ma, aki hisz – abban a meggyőződésben, hogy a hit ma már nem független külső körülményeitől. A két katolikus gondolkodó között korántsem uralkodik egyetértés, ami főként a katolikus szellem tágasságáról tanúskodik: és nagyon üdítő, hogy nézeteltéréseiknek kölcsönös tiszteleten alapuló vitakultúra keretei között adnak hangot. Egyikük sem sorolható be a jól ismert szekértáborokba, és sokszor az köti össze őket, amire nem igazán számítanánk, például az a meggyőződésük, hogy nem léteznek keresztény értékek. A legfontosabb azonban, hogy a kereszténység európai és világméretű sorsát, főként a hit térvesztését nem tekintik természeti katasztrófának, a tehetetlenségre kárhoztatott hívő emberektől függetlenül lecsapó szökőárnak, hanem a megértésére törekednek, mert úgy vélik, hogy pontosan kimutatható okai vannak.

A kötetben olvasható beszélgetés eredetileg önálló könyvként jelent meg a német Herder Kiadónál, amely azonban hozzájárulását adta a viszonylag rövid szöveg kiegészítéséhez. Ezért a két világnagyság párbeszédét két önálló beszélgetés követi, majd az eredeti német kiadványban bevezetésként szereplő írás olvasható utószóként.

Hans Joas és Robert Spaemann Imádság ködben – Van-e jövője a keresztény hitnek? című kötete megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig) vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-ha-nem-bocsatasz-meg-testvereidnek-isten-sem-bocsat-meg-neked
Ferenc pápa: Ha nem bocsátasz meg testvéreidnek, Isten sem bocsát meg neked!

A Szentatya április 24-én folytatta a Miatyánkról szóló katekézissorozatát. Ma is az Úr imájának arról a mondatáról elmélkedett, amelyben azt kérjük, hogy az Úr engedje el adósságainkat, vétkeinket, amint mi is elengedjük embertársainkét. Beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

2019. április 24., szerda
az-otodik-evangelium-egy-multfeltaro-evtized-szentfoldon-voros-gyozo-akademikus-professzorral
Az Ötödik Evangélium – Egy múltfeltáró évtized a Szentföldön Vörös Győző akadémikus professzorral

A kutatások lenyűgöző eredményeiről és a 20. századi „előkutatásokra” visszatekintő dokumentációkból már a harmadik reprezentatív akadémiai monográfiája jelent meg. Húsvét alkalmából az „Ötödik Evangélium” üzeneteiről kérdeztük Vörös Győzőt.

2019. április 24., szerda