Van egy kert – a Pannonhalmi Főapátság időszakos kiállítása

Megszentelt élet – 2012. július 10., kedd | 14:36

Négy helyszín, Pannonhalma, Majk, Zirc és Bakonybél kertjein keresztül mutatja be a Pannonhalmi Főapátság időszakos kiállítása az ember és kert kapcsolatának stációit, a kert értékeit, és az azt létrehozó emberek gondolatait; feltárja a kert mint szimbólum gazdag jelentéstartalmát. Az installáció a kiállítás terét az apátság falain túlra nyitja, útmutatót ad nem csak Pannonhalma, hanem Majk, Zirc és Bakonybél monostorkertjeinek felkereséséhez. Egy napra felfűzhető programot kínál a nyárban.

„Minden évben igyekszünk olyan témát feldolgozni kiállítás formájában, ami kötődik a helyhez, de tágabb kontextusba helyezi azt” – fogalmazta meg Varga Mátyás OSB az apátságban évente rendezett tematikus kiállítások alapgondolatát.

Az elmúlt években több kiállításuk az építészethez kapcsolódott, külön évet szentelve a kortárs építészetnek. Egyik évben az apátsági fotótár gazdag anyagából válogattak; később kortárs művészeket kértek fel, hogy a pannonhalmi képtár egy-egy alkotására reagáljanak. Régi és az új képek kerültek ily módon egymás mellé, és a régi képek új arcukat mutathatták meg.

Az idei év kiállítása a kertekkel foglalkozik. Az installációkon és a négy helyszínre irányító útmutatókban az ember és a kert kapcsolatának változásait mutatják be. Felvetik az ember tudáshoz való viszonyának kérdését.

Míg a középkor kolostorkertjei a szimbolikus tudás kifejeződései voltak, az újkor kertjei pedig az enciklopédikus műveltség közvetítőivé váltak, addig mai kertjeinkben nem jelenik meg érdemben a tudás átadásának gyakorlata – foglalta össze Varga Mátyás a kiállításban adott választ, és rámutatott a kert szerepének a változására.

Egy apátságnak mindig fontos helyszíne volt a kerengő. A kerengő egyszerre volt praktikus és szimbolikus kert. A XIX. században Pannonhalmán az apátság mellett megépült a botanikus kert, kiegészítve a kerengőt. Ma, amikor hozzányúlunk a botanikus kertünkhöz, az a legfontosabb dolgunk, hogy rekonstruáljuk az utolsó érvényes állapotot, vagy tájépítészetileg közeledjünk az egészhez, és olyan viszonyt teremtsünk a kerttel, ami teljesen újszerű? – vetette fel az apátság kulturális igazgatója a kérdést.

„Mi az új létesítményekkel, a labirintussal, a szabadtéri színpaddal, az apátságot megközelítő sétaúttal a tájépítészet irányába indultunk el. Látva, hogy a ma embere elszakadást él meg a természettől és így a kerttől, ami a természet ember alkotta leképeződése, keressük, miként találhat vissza az ember az egykori szoros kapcsolathoz” – mondta Varga Mátyás.

A főapátság törekvése, hogy időszakos kiállításaik önmagukban is vonzó események legyenek. A jövő évben témájuk a portré lesz – tudtuk meg további terveikről.

A kiállítás november 11-ig látogatható. Információk a főapátság honlapján.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír