Varga László püspök mutatott be jubileumi szentmisét Erzsébettelepen, a ferences ifjúsági tanyán

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Az ítéleteink, előítéleteink vakká tesznek minket, mi mégis ragaszkodunk hozzájuk, mert mi tudjuk, hogy ki az az ember. A názáreti zsinagógában Jézus felolvassa Izajás próféciáját, majd kijelenti, hogy ma beteljesedett, amit az imént hallottak. Saját magára vonatkoztatja azt az idézetet, hogy »az Úr Lelke van rajtam, Ő kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek.« A nép ámulva hallgat, s akkor megszólal valaki a tömegből: »Nem József fia ez? Mi ismerjük. Itt élnek közöttünk a családtagjai. Ez beszél?« A tömeg, amely addig ámulattal hallgatta – miután Jézus szembesíti őket kicsinyhitűségükkel –, meg akarja ölni. A városon kívülre hurcolják, le akarják taszítani a szikláról.

Nemcsak vakká tesz Isten műveivel szemben az ítélet és az előítélet, hanem akadályoz is a hitben. Kicsinyhitűvé tesz bennünket minden megőrzött előítélet. Adjuk át Istennek az ítéleteinket, mert egyedül Ő tudja, kinek mi lakozik a szívében.

A másik, amiről beszélni szeretnék, az az irgalom, amely Istennek nemcsak tulajdonsága, hanem Ő maga az irgalom. Úgy vesz körül bennünket az irgalma, mint ahogy az anyaméh a magzatot. Táplálja, óvja, védi, élteti. A héberben ugyanabból a gyökből származik az anyaméh és az irgalom. Ezt az irgalmasságot így fejezi ki próféciájában Izajás: »Kiárasztom rá lelkemet, nem vitatkozik, nem kiabál, szavát sem hallják a tereken. A megroppant nádszálat nem töri el, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki, míg csak győzelemre nem viszi az igazságot.«

Van, hogy megroppan valakinek az élete, csak pislákol benne a szeretet a szenvedés miatt. Amikor ez a látvány megérinti a szívedet, akkor születik meg benned az irgalom. Amíg csak látod, de nem mozdul a szíved, vagy ellenkező irányba mozogsz, akkor az irgalom nem tud megszületni benned.

Jézus egy példázatot mond az irgalmas szamaritánusról: Egy ember lemegy Jeruzsálemből Jerikóba, rablók kezére kerül, félholtra verik, kifosztják és otthagyják. Arra jön egy levita, egy pap, mindkettő meglátja. Lehet, hogy mozdult a szívük, de ők fontos emberek, nekik határidőnaplójuk van, teljesíteniük kell, így tovább mennek. Arra jön egy szamaritánus, egy eretnek, aki meglátja. Neki is mozdul a szíve, de ő megengedi azt, hogy a szíve mozdulása megváltoztassa az útirányt. Képes eltérni az eredeti tervétől, mert látja, hogy a másik szenved. Megáll, odamegy, lehajol, felemeli, bekötözi a sebeit és elviszi egy fogadóba, hogy gondoskodjanak róla.

Így születik meg az irgalom. Amikor meglátod a másik ember szenvedését és mozdul a szíved, az még csak a kezdet. Ilyenkor a legtöbbször belép az ítélet és az előítélet. Amikor megmozdul a szíved és meg tud érinteni úgy, hogy változtass a programodon, az útirányodon, akkor születik meg a benned lakó irgalom. Jézus újra és újra megengedte, hogy valóságos emberként megszülessen benne az irgalom. A szenvedőket a középpontba állítja, mert Ő maga az irgalom. Ha megérinti a szíveteket a szenvedő ember látványa, pislákoló mécs, a megroppant nád, engedjétek meg, hogy megszülessen bennetek az irgalom! Térjetek el az eredeti időbeosztástól, programtól! – fogalmazott a megyéspüspök.

A szentmise után Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár szólt a jelenlévőkhöz, kiemelve a tanya közösségépítésben betöltött szerepét.

Bene Zoltán gimnáziumi tanár immáron 23. éve szervez tábort a tanyán. „A Szent Angéla-tábort 23. éve tartjuk itt Erzsébettelepen, jelenleg mintegy hetven fiatal részvételével. Az utóbbi négy évben egyre inkább a középpontba helyeztük az Eucharisztiát, szentségimádás formájában is. Az idei tábor gondolatmenete, tanúságtételei, elmélkedései középpontjában az Eucharisztia, Jézus jelenléte az Oltáriszentségben áll. Minden nap kihelyezzük az Oltáriszentséget, mely előtt a gyermekek a lelkigyakorlat részeként imádkozhatnak” – fogalmazott a táborvezető.

Az erzsébettelepi ferences ifjúsági tanyára az ország minden pontjáról érkeznek csoportok, köztük egyházi iskolák diákjai, családos közösségek, állami gondozottak és cserkészek is.

Forrás és fotó: Kaposvári Egyházmegye

Magyar Kurír