A Városmisszió és a Kulturális Örökség Napjai

Ez adta az ötletet, hogy a látogatók előtt egész nap nyitva álló, tárlatvezetéssel is megismertetett épületekhez (múzeumokat, kultúrházakat, közigazgatási intézményeket, patinás banképületeket) a város templomai is csatlakozzanak az egyházi rendezvénysorozat Nyitott Templomok Éjszakája című programja keretében.

A sajtótájékoztatót a házigazda jogán Szűcs Lajos, a Pest megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. Érdekességként megemlítette többek között, hogy a XVII. század vége óta folyamatosan ezen a helyen működő Vármegyeházának a közelben volt nemcsak a börtöne, hanem az ahhoz tartozó siralomház és kápolna is. Ez utóbbinak a díszes üvegablakai is megérnek egy sétát a régi korok egyházi építőművészetére kíváncsi látogatók számára.

Az első előadó Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, az országos esemény koordinációs bizottságának vezetője volt. Elmondta, hogy az idei Kulturális Örökség Napjai idei mottójául a „Haza és haladás” reformkori jelmondatát választották, vagyis a rendezvények középpontjában ebben az évben a klasszicizmustól az eklektikáig terjedő korszak áll, amit összefoglalóan a historizmus névvel szokás illetni. Budapesten, amely ebben az esztendőben egyúttal a Városmisszió házigazdája is, hatalmas mennyiségű építészeti érték halmozódott fel a XIX. század folyamán – fogalmazott. Nem osztotta azt a vélekedést, mely szerint az eklektika időszakának épületei művészeti értékben sokkal alatta maradnának a korábbi épületeknek. A Városmisszió és a Kulturális Örökség Napjai szerencsés időbeli egybeesésének köszönhetően mód nyílik az e korszakból származó budapesti templomok mélyebb megismerésére. Megemlítette továbbá, hogy a 2007-es év nemcsak Batthyány Lajos-emlékév, hanem az Egyház egyik legkedvesebb magyar szentjének, a nyolcszáz éve született Árpád-házi Szent Erzsébetnek is jubileumi éve, így mód nyílik rá, hogy azokban a templomokban, ahol különösen is tisztelik a néhai királyleányt, elmélkedhessünk példamutatásán. Mezős Tamás a Magyar Kurírnak elmondta, hogy ezt a gazdag építészeti örökséget csak úgy tudjuk igazán értékelni, ha a fejünk fölé is nézünk, és odafigyelünk a részleteire is. Előadását kiegészítette még azzal is, hogy ezek a kulturális javak nem csupán Budapesten gyarapodtak jelentősen ebben a korszakban, hanem vidéken is, a történelmi Magyarország egész területén.

Hozzá csatlakozva a sajtótájékoztató után Dragonits Márta, a Nyitott templomok éjszakájának megálmodója elmondta, hogy az általa megálmodott tárlatvezetések a XIX. századi templomok mellett az igen jelentős barokk stílusú és az abban a korban átépített középkori eredetű műemléktemplomokat is érintik. Belsőépítészként sajnálattal erősítette meg, hogy sokszor maguk a hívek sem figyelik és értik meg templomaik szépségét és üzenetét, melyek a részletekben rejlenek.

A Kulturális Örökség Napjai rendezvényein ebben az esztendőben kiemelt szerep jut a Magyar Katolikus Egyháznak, mely megnyitja templomait az összes érdeklődő előtt. A Nyitott templomok éjszakája kapcsán erről a partneri viszonyról beszélt Blanckenstein Miklós, a Városmisszió papi felelőse. Bécs, Párizs, Lisszabon és Brüsszel után az ötödik, és egyben utolsó missziós állomás Budapest. Ünnepekre hívja templomaiba a Katolikus Egyház az érdeklődőket. Nem csupán értékes egyházi épületek külső bemutatásáról van azonban szó, hanem a maguk működésében kívánják bemutatni a szakrális tereket harmincnyolc helyszínen. A templomok szombaton késő estig való nyitva tartása mellett egyéb kulturális események (például zenei programok, szakavatott idegenvezetés a templomban) is felhívják a figyelmet az egyházi művészet értékeire.

Az egyházi művészetet bemutató egyhetes eseménysorozat – a Szakrális Művészetek Hete – megnyitójára az Iparművészeti Múzeumban vasárnap 16 órakor kerül sor, s ezt követően tizenöt múzeumban láthatók szakrális művészeti kamarakiállítások. Blanckenstein Miklós érdekességként elmondta még, hogy idén tavasszal a budavári Nagyboldogasszony templom vezetése pályázatot írt ki művészeti területen tanuló egyetemistáknak egyházművészeti témában, s az ötletgazdának, Dragonits Mártának ezzel egy új szakrális formanyelv megteremtése is volt a célja. A háromszáz pályamunka megtekinthető lesz a Műszaki Egyetem aulájában. Végezetül reményét fejezte ki, hogy a templomok a jövőben is fontos helyszínei lesznek a Kulturális Örökség Napjainak.

Mint a szervezők elmondták, nem csupán Budapest ad otthont a Kulturális Örökség Napjainak, hanem mintegy 260 vidéki és határainkon túli település is, jóllehet Európán belül a 48 résztvevő ország maga választja meg, melyik hétvégét jelöli ki erre a célra. Az érdeklődőket 200 kulturális sétaútvonal és 650 helyszín várja, utóbbiak közt mintegy 90 kulturális központ, művelődési ház, amint azt Gábor Klára, a Kultúrházak éjjel-nappal program szervezője elmondta.

Matykó Károly/Magyar Kurír