Várszegi Asztrik köszöntése

Az ünnep délutánján a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok adtak hangversenyt a bazilikában, majd a szerzetesi ebédlőben rendezett fogadáson Erdő Péter bíboros és Sólyom László köztársasági elnök mondott köszöntőt. Az ünnepelt tiszteletére „Találkozások” címmel kiadott kötet szimbolikus átadásaként pedig Esterházy Péter olvasta fel írását.

Várszegi Asztrik főapát az 1989-es politikai rendszerváltás és az azt követő évtized magyar egyházának emblematikus főpapjává vált. Mind püspöki kinevezésében, mind pedig a felé irányuló bizalom sok-sok megnyilvánulásában igen fontos szerepe volt annak, hogy a kommunizmus utolsó évtizedeiben a pannonhalmi monostor elöljárójaként (magiszterként, később perjelként) önmagát és a rábízottakat is távol tudta tartani azoktól a politikai játszmáktól, amelyek sokak életét sodorták meghasonlásba. Személyiségének varázsán túl mindenképpen ennek köszönhető, hogy tetteit, szavait mindmáig sokan figyelik az egyházon belül és kívül egyaránt.

Az sem titok, hogy vannak, akik több-kevesebb fenntartással követik tevékenységét, de talán még többen vannak azok, akik számára az általa képviselt értékrend és hang a katolikus egyház iránti bizalom zálogát jelenti.

Asztrik főapát úr püspökként és pannonhalmi főapátként – akarva, nem akarva – a magyar közélet szereplőjévé vált. Emberi nyitottsága alkalmassá tette arra, hogy a párbeszéd, a megbékélés és a találkozás szolgálatát vállalja magára. Mind a tiszteletére kiadott kötet szerzői, mind pedig az ünnepségre meghívott vendégek ennek tanújaként érkeztek Pannonhalmára, az őt köszöntő ünnepségre.

Pannonhalmi Főapátság/Magyar Kurír