A vatikáni nagyböjti lelkigyakorlatok hagyománya

Pápaságának első hét évében, ha nem is évenként, de gyakran tartottak lelkigyakorlatot a Vatikánban, majd 1929. december 20-án, pappá szentelésének évfordulóján tette közzé Mens nostra kezdetű enciklikáját, amelyben többek között arról a döntéséről tájékoztatta a katolikus híveket, hogy a Vatikánban évenkénti lelkigyakorlatok tartását kívánja bevezetni. Célja az volt, hogy elterjesszen egy „nagyon hasznos gyakorlatot”, nem csak a papok, hanem a katolikus világi hívők között is, mivel 50 éves papi szolgálata során személyesen megtapasztalta a lelkigyakorlatok gyümölcseit. A pápa leszögezi, hogy a modern kor nagy betegsége az elmélkedés hiánya. A lelkigyakorlat pedig arra készteti az embert, hogy lelke legmélyén elmélkedjen, önvizsgálatot tartson. Az értelem ezáltal megtanul helyesen gondolkozni, az akarat megerősödik, a szenvedélyek lecsillapulnak, a tevékenység helyes irányba terelődik, a lélek megtalálja veleszületett nemességét és nagyságát, belső békéjét.

1929-től kezdve, néhány kevés kivételtől eltekintve, minden évben ádvent első hetében tartottak lelkigyakorlatot a Vatikánban. VI. Pál pápa tette át időpontját nagyböjt első hetére. 1950-ben azért nem tartották meg a lelkigyakorlatot, hogy ne szakítsák félbe a szentévi ünnepélyes szertartások sorát. 1962-ben XXIII. János pápa egyhetes magán lelkigyakorlatot tartott a vatikáni kertekben lévő Szent János toronyban, az egyetemes zsinatra készülve.

Szent Ignác a lelkigyakorlatot Isten ajándékának tartotta, amely az egész egyháznak szól, célja, hogy mindenki saját életét Isten terve szerint rendezze be.

A Római Kúria lelkigyakorlatára a vatikáni Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában kerül sor, amely az 1987–88-as Mária-évig a Matild-kápolna nevet viselte. A kápolnát 1999-ben újította fel teljes egészében a Pápai Keleti Intézet művészeti központja, a bíborosi kollégium ajándékaként II. János Pál pápa pappá szentelésének 1996-ban ünnepelt 50. évfordulójára.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kép: www.vatican.va (A Redemptoris Mater-kápolna mozaikjának ezt a részletét választották a Katolikus Egyház Kompendiumának a szentségi üdvrendről szóló fejezetéhez illusztrációul.)