Véget ért a Vatikán nagyböjti lelkigyakorlata

Kitekintő – 2007. március 3., szombat | 14:34

„Biffi bíboros elmélkedései valóban segítségünkre voltak abban, hogy kilépjünk a mindennapok nehézkedéséből, és belépjünk a Föltámadott gravitációs terébe!”

Pénteken, a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlatának utolsó előtti napján a Vatikáni Rádió beszámolója szerint Giacomo Biffi bíboros két lelkigyakorlatos elmélkedést tartott. Első beszédének középpontjában Mária alakja állt, míg a másik az Eucharisztia misztériumával foglalkozott, ahogyan az megjelenik az egyházban és a világban. Biffi bíboros elmélkedésében főként azt hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a hívő embereket ráébresszük az egyházhoz tartozás szépségére és örömére. Ehhez az az egyháztan is segítséget adhat, amelynek mintája a Szent Pál által javasolt egyházkép.

A lelkigyakorlat szombat délelőtt ért véget, a Redemptoris Mater-kápolnában elimádkozott laudessel és a bíboros záró elmélkedésével. Benedek pápa köszönetet mondott a nyugalmazott bolognai érseknek az elmélkedésekért, amelyek központi gondolata ez volt: „Törekedjetek arra, ami a mennyben van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján! Irányítsátok figyelmeteket a mennyeiekre, ne a földiekre!”

„A bíboros első elmélkedése alatt azt vettem észre, hogy térdeplőm intarziái a feltámadt Krisztust ábrázolják, repdeső angyalok társaságában. Arra gondoltam, hogy ezek az angyalok azért tudnak repülni, mert nem a föld anyagi dolgainak gravitációja, hanem a Föltámadott szeretetének vonzása tartja őket; s hogy mi is képesek lennénk repülni, ha kilépnénk az anyag gravitációjából, és belépnénk a Föltámadott szeretetének új vonzásába” – fogalmazott a pápa a Vatikán Sajtótermének közlése szerint.

„Elmélkedései valóban segítségünkre voltak abban, hogy kilépjünk a mindennapok nehézkedéséből, és belépjünk a Föltámadott gravitációs terébe!” – mondta a Szentatya Biffi bíborosnak. – „Az éleslátó és pontos korképekért is szeretnék szívből köszönetet mondani. Korunk jelenségei oly távolinak tűnnek a vallástól és Krisztustól, mégis egy kérdés, várakozás, vágy áll mögöttük – az egyetlen igazi válaszra, amely erre a Krisztus utáni mindenütt jelenlévő vágyakozásra adható.”

Végezetül a pápa megköszönte a bíborosnak realizmusát, humorát és konkrét példáit. „Sokat tanultunk, és Bíboros úr gondolatai nemcsak az elkövetkező hetekben kísérnek el minket” – zárta szavait a pápa.

Magyar Kurír

Kép: web.diecezja.wloclawek.pl