A veszprémi Szaléziánum első születésnapja

Az ünnepi megnyitón és történeti visszatekintésen a hit évét megnyitó templomi szertartás után a főegyházmegye papsága is részt vett. Pálfalvi-Ősze Judit, az intézmény igazgatója bevezetőjében kiemelte: a tárlattal az volt a szándékuk, hogy bemutassák a Szaléziánum rendkívül színes programkínálatát; bepillantást nyújtsanak az eltelt egy év gazdag eseményeire, s mérleget készítsenek arról, hogy mit várt a Szaléziánumtól a főegyházmegye, s mit tudtak teljesíteni az első év során.

Mail József gazdasági helynök, a Szaléziánum-projekt gazdája, megálmodója felidézte a kezdeteket: 2004-ben született meg az intézmény terve. Az épület, ahol egy uniós pályázat segítségével kialakították, korábban Biró Márton és Giczey István kanonok lakóháza volt; s az államosítás után különböző állami irodák működtek benne, amelyek erősen lelakták az épületet. Egyetlen érdemük volt – fűzte hozzá iróniával –, hogy az épület egykori három barokk terme közül a középsőben a mennyezetfreskót nem meszelték le. A restaurátorok azután ügyesen előhozták a meszelés alól a festményeket, amelyek óriási értéket képviselnek. Az építkezés 2009-től 2011-ig tartott. Új nevét az intézmény végül is Szalézi Szent Ferencről, az írók-újságírók védőszentjéről kapta, a főpásztor szándéka szerint. A Szaléziánum legfőbb célkitűzése, hogy a múltat a jelenbe átemelje, vagyis a barokk funkciót megtartva, az egyházmegye befelé és kifelé irányuló kommunikációját megvalósítsa – mondta a helynök.

Mintegy 14 ezren látogattak az év folyamán az intézménybe.  A Szaléziánum lett az egyházmegyei honlap gazdája is, amely mára bizonyította, hogy dinamikusan működik. A kommunikáció erősítésének újabb állomása, hogy a hit éve megnyitásának alkalmára adták ki a főegyházmegyei újság első számát, Küldött címen. A lapban szeretnék az egyházmegye rejtett kincseit is megmutatni. Várják az egyházközségek, plébániák értékeit egy-egy kiállításra – fordult a helynök a megjelent lelkipásztorokhoz, hiszen ez is a hit továbbadásának egyik eszköze lehet. Kiemelte, hogy egy 20 perces művészi igényességű bemutató film is született, amely láttatja a turistákkal az egyházmegye egyházművészetileg is legnevezetesebb pontjait, településeit, templomait.

Márfi Gyula érsek méltatta a központ igényes rendezvényeit, sorba vette a legemlékezetesebbeket: a családi adventet, a szalézi napokat, a Mindszenty-megemlékezést, a Gizella-napot, a hegedűk versenyét, kiállításokat jeles alkotóktól és alkotókra emlékezve, a könyvbemutatókat s a mementót Esterházy János tiszteletére.

A megnyitón közreműködött Nagy Fruzsina hegedűjátékával. Végül meglepetés zárta az ünnepséget: behozták az ünnepelt tortáját, s meggyújtották rajta a gyertyát.

A délután folyamán az intézmény különböző pontjain  a főegyházmegyei szakpasztorációk – hitoktatók, családok, ifjúsági csoportok, valamint a karitász – mutatkoztak be játékos formában, egy-egy kvíz-sorozattal várva az apróságokat és  felnőtt látogatókat. A kérdések egy-egy szenthez – Szent Imre, Boldog Gizella, Boldog Ilona, Árpád-házi Szent Margit és Szent Erzsébet, Don Bosco – kötődtek, s akik hibátlanul megoldották azokat, jutalommatricát kaphattak, miután végigjárták az összes állomást.

Toldi Éva/Magyar Kurír